Mindenhol azt olvashatjuk és hallhatjuk, hogy ma már ritkán lavírozhat el bárki az iskolapadban megszerzett tudással egészen a nyugdíjig, így ha csak nem találja fel a következő Instagramot vagy Snapchatet, időről időre át kell gondolnia, milyen képességekkel és tudással bővíthetné a munkaerőpiacra szánt kelléktárát. Elterjedt a lifelong learning fogalma, a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően a lehetőségek jönnek, és a későn ébredők mellett el is mennek, így az üzenet egyértelmű: ha lépést akarsz tartani, figyelj és tanulj. Mondani könnyű, de mi adhat motivációt az élethosszig tartó tanulásra? Hogyan valósíthatjuk meg?
Profi önéletrajzot szeretnél? Itt a segítség! Töltsd ki most a Self-branding profilod és nyerj egy karriertanácsadást a Coachong Centrum jóvoltából. Legyél te a 3 szerencsés nyertes egyike!*
A lifelong learningbe sok minden belefér: formális oktatás patinás iskolákban, szakkönyvek bújása, de akár YouTube videók böngészése is. Sőt, az is ide tartozik, amikor a közvetlen környezetünktől tanulunk. Ez utóbbi nem mindig tudatos, de az ismereteink és készségeink is gyarapodnak a napi interakciók során – legyen az hatékony problémamegoldás, vagy egy meggyőző prezentációból elleshető trükk. A „véletlen” tanulást nem számítva tehát sok lehetőségünk van a fejlődésre, ha már tudjuk mit és miért szeretnénk elsajátítani.
Gyakran ismételt üzenetek az „elmegy melletted a világ”, vagy a „lemaradsz a jó munkahelyekért folytatott versenyben, ha nem képzed magad folyamatosan”, pedig ezekből motivációt nem, sokkal inkább görcsöket gyűjthetünk be. Félelemmel hosszú távon nehezen táplálható a tudásvágy. A lifelong learning fókuszú kutatások másképp közelítik meg, hogy miért érdemes felnőttként is folytatni a tanulást, és a válaszuk egyszerű: jobb lesz tőle az életünk.
A tanulás edzi az agyat, így például javítja a memóriát és gyorsítja a felfogóképességet, aminek az egyik legjelentősebb hozadéka lehet sokak számára, hogy az időskori szellemi leépülést, demenciát is késlelteti, ha megelőzni nem is minden esetben képes. Ez talán nagyon távolinak tűnő cél, ugyanakkor hatékonyan a jelenben tudunk tenni érte, és most tudjuk kihasználni a még végtelennek tűnő kognitív képességeinket. A jó hír pedig az, hogy a tudással együtt nő a kíváncsiság, tudásszomj is, ami már-már önjáróvá teszi a folyamatot.
Talán mondani sem kell, hogy az elsajátított képességek és tudás a magabiztosságunkra is jótékonyan hatnak, amiből az életünk minden szeglete profitál, ahogy abból is, ha a táguló világlátásunknak köszönhetően megértőbb, asszertívabb, akár bölcsebb emberekké válunk. A tanulás segíthet megtalálni a helyünket a világban, könnyebbé válik az alkalmazkodás és a kihívásokkal való szembeszállás is.
A személyiség és az agy fejlesztése mellett fontos, hogy az egzisztenciánk is biztosabbá válik az önképzésnek köszönhetően. Persze kevésbé emelkedett gondolat az, hogy jobb fizetést remélünk egy-egy új kompetenciától, mint az, hogy jobb emberré szeretnénk válni, mégis teljesen érthető érv. A munkalehetőségek bővülése vagy a magasabb fizetés nem vesz el a tanulás adta egyéb értékekből, és a társadalom mellett a gazdaság számára is kifejezetten hasznos, ha nem fejezzük be a tanulást a húszas éveink elején. Az életszínvonalat, a fizetéseket és a gazdasági kapacitást is növeli a felkészült és tanult munkaerő. Nem véletlen, hogy az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a lifelong learning keretében a felnőttképzésre, néhány évente felmérést is készítenek arról, hogy hol, mi a helyzet.
Magyarország az élbolyban
A legutóbbi adatgyűjtésből például kiderül, hogy az Európai Unió 25-64 éves korosztályának 45,1%-a részt vett valamilyen formális vagy nem formális felnőttképzésen 2016-ban. A többség a non-formális (vagyis a hagyományos oktatási intézményeken kívül eső) oktatási formát választotta, amik főként a munkavállaláshoz kapcsolódtak, de ezek között volt minden szemináriumoktól kezdve a munkahelyi tréningig.
Magyarország 2016-ban az élmezőnnyel tartott, az Eurostat módszertana szerint a munkavédelmi oktatást is számolva 55,7% -os volt a felnőttképzésben való részvétel, amivel a negyedik helyen állva Hollandiát, Svédországot és Ausztriát követjük. A KSH saját módszertanában nem szerepel a munkavédelmi oktatás, így ők 32,8%-os aránnyal számolnak, ami így is több, mint 5%-os növekedés a korábbi 2011-es eredményhez képest. A magasabb iskolai végzettségűek jóval nagyobb arányban vettek részt valamilyen képzésen, mint a nyolc általánossal vagy érettségivel rendelkezők.
A non-formális oktatás itthon is kedvelt, elsősorban a felsőfokú végzettségűek körében, és erősen kötődik a szakmai fejlődéshez. 2011-ről 2016-ra csak a hobbitevékenységekhez kapcsolódó oktatás hallgatói fogyatkoztak meg. A konferenciák és szakmai szemináriumok, csapatépítő tréningek mind keresettebbek voltak 2011-hez képest, a legtöbben (12,5%) képesítést nem nyújtó szakmai tanfolyamot választottak a tudásuk gyarapításához.
A felnőttképzés segít, hogy felelős, aktív állampolgárok építsék fel a társadalmat, így az EU deklarált célja “a felnőttek lehetőségeinek bővítése, függetlenül a nemüktől, a személyes és családi körülményeiktől, magas minőségű tanulmányi lehetőségek hozzáférésének biztosítása az életük bármely szakaszában, a személyes és szakmai fejlődésük, magabiztosságuk, alkalmazkodóképességük, alkalmazhatóságuk és aktív társadalmi részvételük előmozdítása érdekében”.
Tartozzunk az örök diákokhoz
A statisztikákból jól látszik, hogy a tanulás felnőttként is sokak életébe belefér, és egyre nő a számuk. Az is kiderül belőlük, hogy a tudás megszerzésének forrása sokféle, mindenki megtalálhatja a maga számára legkényelmesebb vagy épp legtesthezállóbb képzési formát. Ez fontos, hiszen könnyebb elköteleződni valami mellett, amit nem nyűgnek, szükséges rossznak élünk meg, amihez nekünk kell igazodnunk, hanem a meglévő életvitelünkbe jól beilleszthető kalandnak. Ha pedig kaland, miért ne vágnánk bele?
Online és offline is végtelen számú lehetőség közül választhatunk, legyen a cél akár szakmai, akár személyes fejlődés. Az anyagi és időbeli lehetőségek persze behatárolják, hogy ki, mi mellett köteleződik el, de ma már rengeteg ingyenes oktatóanyaghoz biztosít hozzáférést az internet, illetve egyre elterjedtebb a munkahelyek képzési hozzájárulása is. Utóbbival érdemes élni, és az a legoptimálisabb helyzet, ha az egyéni érdeklődés egybeesik a munkahely számára új és hasznos tudással, esetleg hangsúlyt fektetnek a személyes kiteljesedés biztosítására is - szerencsére ez egyre több helyre igaz.
Az önfejlesztés és önmegvalósítás legbiztosabb módja azért még mindig az, ha a mi kezünkben van az irányítás, és ha a lehetőségek limitáltak is, megragadjuk azt, ami van. A szakkönyvek továbbra is az információ megbízható forrásai, miközben egyre több tanulmány nyílt hozzáférésű, de a könyvtárak előfizetésével még erre sincs szükség. A YouTube a tutorialok kiapadhatatlan ingyenes forrása, ha valamilyen új programmal ismerkednénk, érdemes ott kezdeni. A TED talks rövid előadásai pedig nem csak szakmai és tudományos kérdésekben, hanem személyiségfejlesztésben is inspirációt adhatnak.
Annak sem kell otthonról kimozdulnia, aki intézményesített tanulásra vágyik. A Coursera rendszerében olyan neves egyetemek és vállalatok vannak jelen, mint a Stanford, Yale, a Google vagy az IBM, míg az edX például a Harvardot és a Sorbonne-t tudja magáénak. Az e-learning rendszerek lényege, hogy a kurzusok többsége ingyen követhető, azonban oklevelet csak a feladatokat időben teljesítő, fizetős “diákok” kapnak. Meditáció, vallásfilozófia, művészettörténet, programozás, menedzsment, a paletta elképesztően széles, csak az idő szabhat határt a haladásunknak.
A lifelong learning melletti elköteleződés elsőre sok munkának tűnhet, de ha az érdeklődési területünknek, személyes ambícióinknak megfelelően választunk, energiával és lelkesedéssel fog feltölteni az, hogy napról-napra többnek érezhetjük magunkat. Az új gondolatok, impulzusok pedig elindíthatnak valami eddig ismeretlen felé: talán épp a következő Instagram ötletének irányába.
*: a nyereményjáték szabályzatról bővebben itt olvashattok.
