Leggyakrabban a diplomások és a kereskedelemben dolgozók hagyják ott munkahelyüket a felettesük miatt, a legnagyobb fluktuáció a nagyvállalatoknál jellemző. A távozófélben lévő munkavállaló marasztalását jobb munkakörülményekkel, magasabb fizetéssel vagy előléptetéssel próbálja megoldani a cégek többsége.
Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók a legaktívabbak és legtudatosabbak, ha munkahelyi felmondásra kerül sor – ez derült ki legutóbbi felmérésünkből, amiben arra kerestük a választ, mennyiben járul hozzá a felettes és a vele való rossz kapcsolat egy állás otthagyásához a fehérgalléros dolgozók körében. Az eredmények szerint emiatt a kereskedelemben dolgozók mondanak fel a legmagasabb arányban (15%), ezt követi a gyártás (10,7%), az oktatás (7,9%) és az egészségügy (5,2%), legritkábban pedig a gyógyszeriparban (0,06%) fordul elő. A legtöbb felmondás toronymagasan a nagyvállalatoknál (40,9%), a legkevesebb a mikrovállalatoknál (11,8%) történik, leggyakrabban 1-3 év ott tartózkodás esetén (32,7%).
Főnökeink felelnek a felmondások nagy részéért
Az állásportál kutatása alapján a felmondások 5 leggyakoribb oka a vezetővel való általános rossz kapcsolat (59,3%), az elismerés és a pozitív visszajelzések hiánya (50,8%), a túl sok stressz, a kiégés (48%), a rossz munkahelyi légkör és munkatársi kapcsolatok (45,8%), valamint a nem megfelelő fizetés (45,2%). Egyéni válaszokból kiderült, hogy még mindig sok helyen létezik a fekete foglalkoztatás, de az oltáskényszer vagy az, ha nincs lehetőség otthonról dolgozni mind hozzájárulnak a munkahelyváltáshoz.
A felettes miatti felmondási szándék a 45 év felettieknél határozottan csökken, kivéve a középvállalatoknál dolgozó 45-54 évesek (30,88%) körében, itt a felmondási szándék közel azonos az eggyel fiatalabb, 35-44 éves korosztállyal (30,18%). A kitöltők majdnem háromnegyedének (72,2%) távozása mögött egyébként konkrétan a főnökével való rossz kapcsolat áll. A legfőbb problémák a felettessel a felsőbbrendűségének éreztetése (56,6%), a mikromenedzselés és bizalmatlanság (53,3%), a rossz kommunikáció (48,1%), valamint a kiszámíthatatlanság, a kettős mérce alkalmazása és a kivételezés voltak. Az esetek harmadában a jelent meg a szakmai kvalitások hiánya és a büntetés, megfélemlítés használata motivációként a főnök részéről.
Motiválható-e még egy távozófélben lévő munkavállaló?
Egy munkavállaló felmondásakor a cégvezetés általában felismeri, hogy egy új kolléga felvétele és betanítása jóval nagyobb költséget és energiát jelent, mint a jelenlegi munkatárs megtartása. Ezért – a felmérés alapján – az esetek majdnem felében (44,5%) nyitottak arra, hogy különböző ajánlatokkal a távozni kívánó kollégát maradásra bírják. Ilyenkor általában jobb munkafeltételeket (35%), magasabb fizetést (29,6%), vagy munkakörben bekövetkező változásokat (20,4%), előléptetést (10,7%) ígér a munkaadó. Mindezek hatékonysága azonban kérdéses, hiszen nem biztos, hogy a felsoroltak megoldják a munkavállaló korábbi problémáit. A kutatás további eredményeit összegző ingyenes ebookból ki is derül, hogy elsősorban nem ilyen jellegű megoldásokra vágynak a fehérgalléros dolgozók.
A kutatás további eredményeit egy ingyenes elérhető, 26 oldalas ebookban foglalta össze a DreamJobs, melyben részletes válasz kapható olyan kérdésekre, mint hogy vajon a fizetésemelés megoldás-e a munkavállaló marasztalására, mekkora szintű béremelés tekinthető komoly megtartó erőnek, és melyik korosztály motiválható legjobban a pénzzel. Mire vágynak még jobban az anyagi kompenzációnál a szellemi munkát végzők? Milyen személyiségjegyek alapján ismerhető fel egy toxikus felettes, és mely tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó főnöknek?
A Főnökök és felmondások című ebook hasznos javaslatokat is ad arra vonatkozóan, milyen jelekből ismerhetjük fel a mérgező főnököket, hogyan legyen jó vezetőnk, valamint miként hogy előzhetjük meg a felmondásokat és marasztalhatjuk a kollégákat.