Aki már foglalkozott bármilyen céges projekttel vagy bombázta a főnökeit valamilyen új ötlettel a következő kérdéssel biztos, hogy találkozott: És ez miért éri meg nekünk?
A céges zöldítési kísérletek esetében különösen igaz, hogy mindenki az anyagiakat firtatja. Érdemes tehát felkészülünk rá. De hogy pontosan miért éri meg egy-egy zöldítés az cégtípusonként, végzett tevékenységenként, illetve ötletenként is változhat. Ugyanakkor van néhány dolog, amikre érdemes gondolni.
Költségcsökkentés
A leggyakoribb érv, amivel a céges zöldítéseket el lehet adni az, hogy majd spórolunk vele. Energiát, hulladékot, pénzt vagy akármit. A közvélekedések szerint az ilyesmiket kérés nélkül hajtják végre a vállalkozások, ha talpon akarnak maradni. De ez nem teljesen fedi a valóságot. Ahogyan már egy korábbi cikkben is utaltunk rá, a cégvezetők olyan információs nyomásnak vannak kitéve, hogy sokszor nem is ismerik a legjobb elérhető technológiákat. Vagy egész egyszerűen, aki a fejlesztésekről dönt már rég valamely beszállító zsebében van. Igenis bőven van mozgástér a hatékonyság és költségcsökkentés területén is. A szakmai berkeken túl két módja biztos van annak, hogy egy vállalkozás új információkhoz jusson a zöldítéshez kapcsolódó költségcsökkentés területén. Az egyik, ha csatlakozunk valamilyen közösséghez, ahol a tagok együttes tájékozottsága segíthet eligazodni. Illetve a munkavállalók bevonása, akik általában a legjobban ismerik az adott technológiát. Így azt is tudják hol van mozgástér a rendszerben.
Szabadalmak
Szintén egy korábbi cikkben írtunk róla, hogy néhány vállalat a munkavállalói motiváció fenntartása érdekében „szabadfoglalkozási” időszakokat vezetett be, amikor is a munkavállalók tetszőleges projekteken dolgozhattak. A Google, mint az egyik legismertebb vállalat ezt odáig tolta, hogy egy átlagos évben az új kínálatának a fele származik ilyen „szabadfoglalkozásból”. Az ötlet zöld projektek, technikák kidolgozására is használható lenne akár egy Green Working Day keretében. A csavar a történetben, hogy természetesen a Google az így született ötletek szabadalmára is igényt tartott, mondván, hogy azok munkaidőben, a cég erőforrásait felhasználva születtek. Tehát, ha egy vállalkozás szabadteret ad a dolgozóinak, hogy a világmegváltó ötleteiket a munkaidőben, a cég erőforrásait használva dolgozzák ki, joggal számíthat a szabadalomra is. Ez egy nagyon nem elhanyagolható haszna lehet egy olyan zöld projektnek, ami valami probléma újszerű megoldására irányul. Probléma pedig ezernyi van.
Munkavállalói elégedettség
A profession.hu kutatása szerint a munkavállalók 82 százaléka számára már ma is fontos, hogy munkahelyük környezettudatosan működjön. Ugyanakkor például a szelektív hulladékgyűjtésre csak a munkáltatók 66 százaléka biztosít lehetőséget. Hiába lesz egyre inkább a munkáltatói márka része a környezettudatosság, még sokan nem használják ki ezt a lehetőséget. Pedig ahogy az új generáció megjelenik a munkaerőpiacon, érdemes lesz figyelni rá. Számos felmérés azt mutatja, hogy a Z generáció számára fontos a munkáltató társadalmi szerepvállalása. A hivatását senki sem egy ördögi vállalatnál képzeli el. Az lehet, hogy a pénz miatt állást vállal, de hivatást biztosan nem. A hosszú távú elköteleződéshez és eredményességhez azonban az utóbbira van szükség.
Ma lehetőség, holnap kötelezettség
A rémhírek, állhírek és szenzációhajhászat következtében nehéz elhinni, hogy az emberiség élete bármit is változott a pozitív irányba. Pedig így van. Számos olyan kérdésben sikerült haladást elérni, ami ma már természetesnek tűnik, de régen elképzelhetetlen volt. Technológia példaként ilyen volt mondjuk a biztonsági öv, amely kezdetben nem aratott osztatlan sikert. A szabad vezetés korlátjának látták, használata opcionális volt. Ugyanakkor a kedvező eredményeknek köszönhetően, amivel az emberi életet szolgálta, eljött az az idő mikor törvény írja elő az alkalmazását. Nélküle nem adhatnak el autót a világon. Valami hasonló várható a környezetvédelemben is. Elég csak a nemrégiben felkapott műanyag mentességre gondolni. Kezdődött a szívószállal ma meg már az eldobható műanyagok betiltásáról beszélünk. Ami ma még zöld hóbort, holnap már törvényi kötelezettség. Aki nem fordít rá kellő figyelmet, arra komoly csalódások várhatnak. Az agráriumban dolgozók tudnának mesélni róla, hogy egy ma még perifériálisnak tűnő fogyasztói igény, hogyan válik egyre divatosabbá és uniós szinten szabályozott követelménnyé. Elég csak a szárítóberendezések levegővédelmi előírásaira, a szigorodó állatvédelmi előírásokra, vagy a növényvédelmi szabályozásra gondolni. A lényeg az, hogy aki elébe megy az eseményeknek, nem csak hogy kereshet vele, de a komolyabb buktákat is elkerülheti. Például a büntetések elmaradásával vagy a fogyasztók megtartásával. A többieknek meg majd ott lesz a jogszabály.
Vendégszerző: Csizmadia Máté, a Zöld Pszichológia blog szerzője, agrárközgazdász, pszichológus.
Képforrás: freepik.com
