Svédországban járva meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a svédek milyen nyugodtak, mennyire „ráérnek”, és nem szakadnak meg a munkában. Majd csodálkozunk, hogy mégis milyen jól élnek: virágzó gazdaság, minta társadalom és hasonlók. De akkor hogy van ez? A titkuk a sajátos, kimondottan svéd életérzésükben, a lagomban rejlik.
A lagom egy a svéd kultúrát átható felfogás, ami a „nem túl sok, de nem is kevés” elvet követi. A lagom tulajdonképpen azt jelenti, hogy „pont jó”, ami nem csak az enteriőr designra vagy a kávéházak kínálatára terjed ki, hanem a munkamorálra is.
A kevesebb néha több
A legtöbbünk számára a munka és a magánélet egyensúlya, mint valamilyen luxus ismerős. Nem feltétlenül hisszük el, hogy ez az áhított egyensúly egy konstans dolog lenne, inkább úgy képzeljük el, mint ami mindig felborul, és általában a munka oldalára billen a mérleg, mi pedig tűzoltás szerűen próbáljuk kiegyenlíteni a két oldalt. A pánik közepén általában azt kérdezzük magunktól, hogy „hogyan dolgozhatnánk kevesebbet?”, de valójában azt kellene kérdeznünk, hogy „hogyan dolgozhatnánk hatékonyabban?”.
A minőségi munka nem az arra fordított idő mennyiségéből következik, hanem a rendelkezésre álló idő legoptimálisabb felhasználásából. A skandináv oktatás része a produktivitás felismerése. A gyermekek még az iskolában megtanulják, hogy akkor tanuljanak és dolgozzanak, amikor tudnak, vagyis amikor frissek, kreatívak és fogékonyak, ha nincs meg ez az állapot, akkor pihenjenek (ami szintén nem mindegy, hogyan és mivel telik), hogy elérjék a munkavégzésre, tanulásra alkalmas állapotot.
A 8 órás munkaidő, mint illúzió
A lagom alapjaiból ered, hogy a minőség fontosabb a mennyiségnél. Más társadalmakban, mint például a magyarban is, ahol ez nem ennyire magától értetődő, becsapós lehet az a jelenség, amikor valaki az egész napját az irodában tölti. Ha kiszámoljuk, néhányunknak 9,5–10 óra is elmegy a napjából a munkával és annak elérésével. Mert hát 8 óra az a munkaidő, azon felül változóan 0,5-1 óra az ebédidő és még ingázunk is, akár napi 1 órát, a munkahely és az otthonunk között.
Mégsem vagyunk igazi sztahanovok; jó, ha ebből az időből nettó 5 óra ténylegesen munkával telik. És akkor még nem beszéltünk arról a bicskanyitogató esetről, amikor „az XY is milyen ügyes, amiért egy levegővel lenyomja az egész napot, szinte fel sem áll a gépétől” – persze, hogy nem, ha elég izgalmas a sorozat, amit néz.
A svédekről köztudott, hogy a lényegre fókuszálnak a munkahelyükön, és ugyanígy járnak el munkán kívül a pihenéssel, kikapcsolódással is. Éppen ezért náluk a hosszú munkanap nem egyenlő a dicsőséggel, sokkal inkább azzal, hogy nem voltak képesek hatékonyan elvégezni a feladataikat.
A nem az új igen
A lagom magában hordozza a nemet mondás művészetét, hiszen a lagom szerint éppen csak annyit érdemes dolgozni, amennyit kell, se nem többet, se nem kevesebbet. Ha ezt szó szerint értjük, akkor nincs magyarázat a svédek fejlődésére, de pontosítsunk kicsit: a svédek tudják, hogy nem kell mindent megcsinálni, csak azért, mert megtudják.
A részletekben sokan hajlamosak vagyunk elveszni, és akár még sikeresen ki is mászunk belőlük, de könnyebb lenne a dolgunk, ha csak annyit csinálnánk meg, amennyit tényleg szükséges, azt viszont elég jól.
Nem szégyen a pihenés
A svédek megbecsülik a pihenést. Pontosan tudják, hogy minőségi feltöltődés kell ahhoz, hogy újult erővel térjenek vissza a munkához, és hogy jól végezzék azt. A szabadidőt, mint megelőzést használják, vagyis nem akkor mennek szabadságra, amikor már teljesen kimerültek, hanem azért vesznek ki pár napot, hogy ne is fáradjanak el.
A lagom felülről jön
A svéd kormány is lagom módon áll a munkához, azaz a teljesítmény mellett szem előtt tartja a svéd állampolgárok munkahelyi jóllétét is. Svédországban például a minimum fizetett szabadnapok száma 25, de a legtöbb alkalmazottnak ennél jóval több jár egy évben. A svéd munkavállalók körülbelül 1 %-át érinti a túlórázás, az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) országokban ez a szám átlagosan 13 % körül mozog.
A 6 órás munkaidő tesztelése Svédországban állami kezdeményezés, így az nem csak az irodai munkakörre terjed ki, hanem többek között az idősgondozásban dolgozó nővérek munkaidejére is. A rövidített munkaidő következtében csökkent a táppénzes napok száma az ápolók körében, és az ellátás minősége is javult. A kísérlet nagyon költséges volt, hiszen a rövidebb műszakok következtében új munkatársak felvételére volt szükség. A pozitív hatása azonban vitathatatlan volt, ezért a svéd kormány továbbra is dolgozik a rövidített munkahét legoptimálisabb bevezetésén.
Saját produktív óráink ismerete, minőség mennyiség helyett, lényegre fókuszálás, nemet mondás és pihenés - ilyen a svéd munkavégzés, lagom módra.
Képforrás: unsplash.com
Forrás: Linnea Dunne (2017): Lagom - The Swedish Art of Balanced Living. Octopus Publishing Group, United Kingdom., Anna Brones (2016): Live Lagom – Balanced Living, The Swedish Way. Ebury Press, United Kingdom.
