A Scrum kifejezést egyre gyakrabban hallhatjuk napjainkban. A Scrum Master álláshirdetések sosem szenvednek hiányt jelentkezőkből. Vajon miért örvend ilyen nagy népszerűségnek ez a pozíció? Mit jelent pontosan a Scrum? Hol helyezhető el a Scrum az Agilitáson belül? Melyek a főbb tévhitek a Scrum körül? A kérdéseinkre Kovács Kitti, a Virgo egyik Scrum Mastere válaszolt.
Ha röviden kellene összefoglalnod, mit mondanál, mi az a Scrum?
A Scrum egy olyan keretrendszer, melynek segítségével komplex problémákat tudunk adaptívan kezelni úgy, hogy közben produktívan és kreatívan szállítjuk le a lehető legértékesebb termékeket. Vagyis a scrum a problémák komplexitást nem tudja eliminálni, de segítségével adaptív módon tudjuk őket kezelni. A scrum az agilis szemléletmódon belül egy keretrendszer. Számos gyakorlat egyike a scrum is, amiben az agilis mindset megnyilvánul. Fontos továbbá, hogy nem módszertan, hanem keretrendszer. Legegyszerűbben talán egy ház hasonlatával lehet leírni egy keretrendszert. A házon belül szabadon mozoghatunk, kísérletezhetünk, különböző technikákat alkalmazhatunk, de a háznak erősen definiált falai, azaz keretei vannak, ha azon kívül megyünk, akkor fel kell ismernünk, hogy nem scrum-ban dolgozunk.
Mi a Scrum működésének az esszenciája?
A scrum az empirizmuson alapul, vagyis azon az elméleten, hogy a tudásunkra a tapasztalatainkon és a korábbi ismeretekeinken alapuló döntéseinken keresztül tehetünk szert. Ez a tapasztalati tanulás az, ami magába foglalja a folyamatos kísérletezést, a gyors és rendszeres vissszacsatolásokat, a sikerekből és a kudarcokból való tanulást. Mindez pedig nem működne a transzparencia biztosítása, valamint a állandó vizsgálódás és alkalmazkodás nélkül.
Miért lett egyre népszerűbb, egyre szélesebb körben elterjedt az agilitás?
Ahhoz, hogy ezt megértsük, először a VUCA (Volatility, Uncertainty, Complexity and Ambiguity) világ fogalmával kell megismerkednünk, ami a mai társadalmi-gazadsági környezet változékonyságára, bizonytalanságára, komplexitására és többértelműségére utal. Ebben a közegben a cégek, újonnan felbukkanó problémára a régi, megszokott válaszaik már nem bizonyulnak megfelelőnek. Ha a cégek sikeresek szeretnének maradni, nagyon gyorsan kell reagálniuk a változásokra, így az elmúlt húsz évben egyre szélesebb körben elterjedt agilis szemléletmód elsajátítása lehet a szervezetek számára az egyik adekvát válasz a VUCA környezet kihívásaira. Az Agile Alliance - amely egy nyílt forráskódú szervezet, olyan embereket tömörít, akik felfedezik és alkalmazzák az agilis értékeket, elveket és gyakorlatokat -, is úgy határozza meg az agilitást, mint a változás megteremtésének és a változásra való reagálásnak a képességét, amely a bizonytalan és turbulens környezetben is sikerhez vezet.
Népszerűsége ellenére vannak, akik csak legyintenek az agilitásra. Létezhet egy bullshit faktor az agilitásban?
Csak feltételezéseim vannak azzal kapcsolatban, hogy mi válthatja ki ezt az elképzelést.
Az informatikában évről évre felbukkan egy új eszköz, technológia, módszertan, amitől azt várják, hogy minden problémát megold, mint egy garantált sikerrecept. Ha valaki az agilitást vagy a scrum-ot is instant, minden problémát is gyorsan megoldó csodának tartja, akkor könnyen csalódik. Hiszen a scrum akármennyire is egyszerű és könnyen érthető, rendkívül nehezen művelhető mesteri szinten. Vagy például amikor a cégek belevágnak az agilis tranzícióba, akkor az nem feltétlen úgy zajlik, ahogy a management az előzetes feltevései alapján elképzelte. Ha például nem lettek letisztázva ezek a prekoncepciók, egyeztetve az elvárások, vagy nem lett felkészítve a management arra, hogy őket is érinti ez a változás, akkor szintén ismét könnyedén csalódhatnak.
Leggyakrabban éppen a vezetők részéről tapasztalható az elutasítás. Vajon miért lehet ez?
Az agilitás egy új vezetési gyakorlatot definiál, szakít a korábbi hierarchikus rendszerekkel, és az önszerveződő csapatokra épít. Keretet ad a csapatok autonómiájanak, és a közös felelősségvállalást helyezi előtérbe. Ebben az új helyzetben a vezetőknek is új gyakorlatokat kell tanulniuk, akár újra kell definiálniuk vezetői szerepfelfogásukat. Ez a változás szemléletváltást, energiabefektetést, vagyis sok-sok tanulást vár el a vezetőktől is, ami hirtelen nehéznek tűnhet, így könnyedén ellenállást szül.
A karrierváltók zöme szívesen próbál új szerencsét az IT szektorban, és nem csak programozóként. Hasonlóan vonzó számukra például a Scrum Master pozíció is. Kiből lehet Scrum Master?
Azt gondolom, hogy bárkiből lehet scrum master, aki képes szolgáló vezetővé válni és motivált arra, hogy sokat tanuljon. Számomra a scrum master elsősorban szolgáló vezető. A szolgáló vezetés nem egy vezetési stílus vagy technika, inkább viselkedési módok, magatartásformák egy olyan csoportja, amelyet hosszabb távon érdemes alkalmazni. A szolgáló vezető mások, elsősorban a csapatába tartozók szükségleteire fókuszál. Elismeri a többi ember perspektíváját, és megadja nekik a támogatást, amire szükségük van ahhoz, hogy megfelelően végezzék a munkájukat, és eközben közelebb kerüljenek céljaik eléréséhez. A szolgáló vezető bevonja a csapatát a döntésekbe, segít a pszichológialag bitonságos légkör kialakításban, ahol szabad hibázni, és lehet ezekből tanulni. Támogatja a rendszeres és konstruktív visszajelzéseket, vitákat és emellett folyamatosan építi a közösség érzését a csapaton belül. Így növeli az alkalmazottak elköteleződését, erősíti a bizalmat és a személyközi kapcsolatokat a csapaton belül, illetve más érdekelt felekkel. A scrum master egyszerre rendelkezik facilitátori, coach-mentori, konfliktuskezelési, problémamegelező- és megoldó készségekkel, amelyek segítik őt a csapattagok szükségleteinek megértésében, csoportdinamika kérdések megválaszolásában és az agilis mindset elterjesztésében. Emellett egy scrum masternél is fontos a fejlődésorientált szemléletmód is, hiszen ez a hivatás is megköveteli az élethosszig tartó tanulást.
Te például hogyan lettél Scrum Master?
Pár éve, még pszichológus hallgatóként találkoztam először a scrum master pozícióval. Akkoriban HR-esként dolgoztam az IT szektorban, és a munkám során részt vettem scrum masterek kiválasztásában. Akkor kezdtem el utánajárni annak, hogy mi az az agilitás, és láttam meg benne az emberközpontúságot, ami pedig nagyon erősen kapcsolódik a pszichológus szakmához. Örültem neki, hogy a piac egyre nyitottabb volt arra, hogy pszichológusokat is alkalmazzon scrum masterként, és azt gondolom, nem véletlen, hogy egyre több pszichológus van a pályán, hiszen kézenfekvő a pszichológia eszközkészletét segítségül hívni, ha agilis csapatokkal dolgozunk vagy változásokat menedzselünk. Egy pszichológiai háttértudással rendelkező scrum master segíthet például a csapatok problémamegoldó és önfejlesztő képességének erősítésében, a csapatok konstruktív visszajelzési kultúrájának fejlesztésében, az önreflexiójának erősítésében, a bizalmi légkör kialakításában stb.
Scrum Masterként számodra mi a legfőbb érték?
Számomra az érték az, ami a felhasználó valódi problémáira ad választ, megoldást. Én scrum masterként a csapatra tekintek úgy, mint a munkám elsődleges felhasználóira. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha ők elégedettek, motiváltak és megfelelő tudással rendelkeznek, akkor tudunk olyan terméket fejleszteni, ami a végfelhasználó és az üzlet számára is értéket teremt.
Képforrás: freepik.com