A munkahelyi jóllét kérdése mondhatni új keletű dolog, ennek ellenére máris top prioritást élvez. Egyelőre még kissé megfoghatatlan a munkahelyi jóllét fogalma, és talán az sem olyan egyértelmű, miért kell szerepet vállalnia a munkáltatóknak a munkavállalók jóllétében. A munkahelyi jóllét azonban nem csak a dolgozókról szól, a szervezet közös érdeke, és sokkal több minden meghatározója, mint azt korábban gondoltuk.
Az ember szubjektív jólléte elsősorban az élet iránti általános elégedettséget és egy tartós pozitív szemléletmódot, beállítottságot jelent. A munka szerves részét képzi ennek az állapotnak. A H-R-W (Health – Relationships - Work) modell segítségével értelmezhetjük a kölcsönhatást az élet különböző területei között: a mentális és fizikai egészség, a minőségi, támogató társas kapcsolatok és a munkahelyi teljesítmény egymással oda-vissza irányú kapcsolatban állva határozzák meg jóllétünket.
Mi köze van mégis a munkáltatónak mindehhez?
Természetesen sosem felejthető el, hogy az egyén felel elsősorban a saját szubjektív jóllétéért és életminőségéért, amit a munkáltató befolyásol a munkahelyi jóllét megteremtésével vagy annak hiányával. Azok a munkahelyek, akik fektetnek a munkavállalóik jóllétébe, felismerték és felvállalják, hogy felelősséggel tartoznak a munkahelyi környezetért, amiben az emberek a fél életüket töltik. Ez a folyamat egy folyamatos adás a munkáltató részéről, ami egyszer sokszorosan megtérül a dolgozók teljesítményében, tekintve, hogy a munkahelyi jóllét befolyásolja az elégedettséget, a munkamotivációt, a teljesítőképességet és az elkötelezettséget. Talán ezúttal viszont mégsem csak az áhított produktivitásé a főszerep.
Chuck Blakeman sikeres üzletember, tanácsadó és író szerint a legértékesebb és legtöbb potenciállal rendelkező munkaerő az értelemteljes, célorientált munkavégzésben rejlik, ami iparágtól és pozíciótól független. Ha a cél azonban csak a pénzt jelenthetné, nem beszélnénk valódi értékről. Az értelemteljes, értékteremtő munkához viszont szükséges, hogy a munkahelyi jóllét adott legyen.
Jóllét vagy boldogság?
A szubjektív jóllét és a boldogság jelentése bár közel áll egymáshoz, mégsem teljesen ugyanazt jelentik. A fő különbség közöttük az, hogy a boldogság nem egyetemes, a jelentése változékony, míg a szubjektív jóllét mögötti pozitív beállítottság és élettel való megelégedettség tartós. Az, hogy hogyan boldogít egy munkahely, egy jóval nehezebben megválaszolható kérdés annál mint, hogy mi szükséges a munkahelyi jóllét megteremtéséhez.
Manapság sokkal inkább vágyunk az elismerésre, a megbecsülésre, a tudásra, mint a juttatásokra, az ingyen kávéra vagy a kedvezményes nyelvtanfolyamokra. Mégsem állíthatjuk egyöntetűen például, hogy az elismeréstől leszünk boldogabbak.
A happify alkalmazás segítségével végzett amerikai kutatás alapján erősen életkorfüggő, hogy hogyan járulhat hozzá a boldogság érzetünkhöz egy munkahely. Pályánk hajnalán nagyon fontosnak tartjuk, hogy lássuk a jövőbeli lefutásait a karrierünknek. 35-44 évesen odaadnánk a fél karunkat is a munka-magánélet egyensúlyáért. Majd ahogy idősödünk, úgy nő bennünk az elégedettség és az elfogadás, lejjebb adunk az elvárásokból, és élvezzük eddigi munkánk gyümölcsét.
A Warwick egyetem 2014-ben végzett kutatása az egyik első olyan átfogó kutatás, ami több kísérleti elrendezésen keresztül támasztja alá, hogy a boldogság 12%-kal növeli a hatékonyságot. Hogyan teszi mindezt? A boldog ember könnyebben tűz ki és ér el célokat, jobb döntéseket hoz, kitartóbb, jól reagál a stresszes helyzetekre és hatékonyabban kezeli a konfliktust. A boldogság azonban sokszor illékony, ezért ahhoz, hogy ezt az állapotot tartóssá tegyük a szervezetben, a munkahelyi jóllétbe kell fektetnünk.
Munkahelyi jóllét és elkötelezettség
Az elmúlt évek kutatásai azt bizonyítják, hogy szoros együtt járás van a munkahelyi jóllét és az elégedettség között.
Munkahelyi elköteleződésről csak akkor beszélhetünk, amikor legjobb tudásunk szerint, minden erőnket összeszedve végezzük a feladatainkat, mindezt azért, mert a munkahelyünk értékeit és céljait magunkénak is érezzük, független a pozíciónktól, a fizetésünktől és a munkahelyen töltött éveink számától.
Az elköteleződés egy olyan pszichológiai állapot, mely az egyén szervezethez való kötődését fejezi ki. Ez a kötődés pedig legegyszerűbben úgy váltható ki, ha a cégek energiát fektetnek a munkahelyi jóllét kialakításába.
Természetesen előnyben vannak azok, akik az életük más területeivel is elégedettek, és egy pozitív beállítottsággal, szemlélettel rendelkeznek. Ők a munkahelyen több előrelépési lehetőséget, magasabb fizetést, jobb értékelést kapnak, valamint jobban megbecsülik őket, mint a kevésbé derűs látásmóddal rendelkező kollégáikat, így könnyeben kialakul náluk az elkötelezettség érzete is.
A jólléthez szükséges elemek azonban gyakorolhatók és lefordíthatók a munkahelyi környezetben is, így bárki számára elsajátíthatók.
Hogyan lehet növelni a munkahelyi jóllétet?
Martin Seligman PERMA (Positive emotions, Engagement, Relationships, Meaning, Accomplishment) modellje például jól alkalmazható szervezeti jóllét növelésében. A pozitív érzelmek, elköteleződés, kapcsolatok, értelemteljesség és teljesítmény területét fejlesztve egy motiváló munkakörnyezetet hozhatunk létre, amiben a munkavállaló meg van becsülve, hatékonyan tud dolgozni, szeretne fejlődni és mindezt jó hangulatban teszi. Nézzünk meg kettőt a PERMA alkotóelemei közöl, amik igazán elhanyagolt helyzetben vannak a szervezetekben:
A fejlődés támogatása a szervezetben
A fejlődési lehetőségekre, a tanulásra és az agyunk rugalmasságára, változékonyságára koncentráló szemléletmód a growth mindset (amivel egy másik cikkben foglalkoztunk részletesebben) egy motiváló munkahelyi légkört tud kialakítani, ami kedvez a produktivitásnak. Az a közeg, ahol az emberek szabadon próbálgathatják szárnyaikat, kísérletezhetnek, hibázhatnak, hogy azokból majd tanulhassanak, hozzájárul a jólléthez és az elkötelezettséghez.
A growth mindset, azaz a fejlődési potenciál előtérbe helyezése az adottságokkal szemben, segít levenni a fókuszt a nagy teljesítmények hajhászásáról is. Számos vállalat jellemzője, hogy az apróbb sikereket nem értékelik, pedig a kis eredmények elismerésével sokat lendíthetünk a teljesítményeken. Amióta a Google bevezette a kis jutalmak rendszerét - nem pénzbeli juttatásokról, főként szóbeli dicséretekről van szó – 37%-kal nőtt a munkavállalók elégedettsége.
Ehhez kapcsolódik a visszajelzések kultúrája is, ami sok hazai vállalatnál még kuriózumnak számít. A kritikát még mindig könnyebben adjuk, mint az elismerő szavakat. Sőt kutatások igazolják, hogy a negatív kritikára jobban figyelünk és nagyobb jelentőséget tulajdonítunk neki, mint amennyit érdemes lenne, hiszen a gondolkodásunk a negatívumok észrevételére van kiélezve. A belénk kódolt negatív fókusszal, még ha nem is szándékosan, de megakadályozzuk saját és cégünk fejlődését is. Az elismerésnek, dicséretnek, biztatásnak nagyobb ereje van, mint gondolnánk, és bár sokat tanulhatunk a negatív kritikákból is, annál jobban szolgálja fejlődésünket a pozitívumok észrevétele.
Kapcsolatok és munkahelyi jóllét
A legtöbb munkavállalónak meghatározzák a munkához és a munkahelyhez való hozzáállást a kollégáival, főként a vezetőkkel való kapcsolatuk.
A Virgin Media egyik kérdőíves felmérése alapján a munkavállalók 40%-a egy kollégáját jelölte meg okként, amiért jól érzi magát a munkahelyén. A válaszadók két harmada szerint a jó kollegiális kapcsolatok mellett könnyebb a feladataikat végezni, és megküzdeni a munkahelyi nehézségekkel.
Ha kiegyensúlyozott életre vágyunk a kapcsolatainkba (is) kell fektetnünk, ugyanis az ember szubjektív jóllétének alapvető eleme a minőségi és támogató kapcsolatok megléte. Ebből adódóan a munkahelyi jólléthez is elengedhetetlenek a támogató, baráti munkatársi kapcsolatok. Ennek kialakításában egy korábbi cikkünk is segíthet.
A kutyabarát munkahelyeket gyakran csak egy semmitmondó divat követésének tartják, miközben a társállat jelenléte az ember életében épp annyi pozitívummal jár, mint egy kedves barát vagy egy családtag. Az állatasszisztált szervezetfejlesztő tréningek is egyre elterjedtebbek az ember és állat (főleg ló és kutya) közötti interakció jótékony hatása miatt.
A jó és rossz hangulat egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy ragályos. Kutatások bizonyítják, hogy a pozitív szemléletmód is épp úgy el tud terjedni a szervezetben, mint a negatív alaphang. Team leader-ként, vezetőként jó, ha mindezzel tisztában vagyunk, hiszen a mi beállítottságunk fog leszivárogni a szervezet más részeibe is.
Források:
1. Kun A. 2010. A munkahelyi jóllét és elköteleződés. Munkaügyi szemle, 54(2), 35-41. 114. 2, 3, 4
