Kvantitatív, és a megkérdezettek teljes anonimitását biztosító kérdőívünkben a juniorok igényeit, a munkahellyel kapcsolatos preferenciáit kutattuk annak érdekében, hogy a feldolgozott válaszaik alapján egy mérhető képet nyújthassunk a romániai munkaerőpiac állást kínáló cégeinek, e generáció jövőbeni foglalkoztatóinak. Fontos kiemelnünk, hogy jelen kutatásunk kizárólag általunk, a DreamJobs Romania által kezdeményezett, a kérdőívet saját szakmai csapatunk állította össze. Jövőbe mutató célunk, hogy rendszeresen tájékoztassunk a munkaerőpiac változásairól, ezért jelen kutatásunkban a romániai pályakezdők érdekeiről, elvárásairól mutatunk be egy átfogóbb képet, majd ezeket az eredményeket megosztjuk az őket alkalmazó munkáltatókkal. Bízunk benne, hogy a lentiekben ismertetett eredmények nemcsak a saját munkánkat, de az ezt a generációt mint munkaerőt megcélzó állásadókat is segíteni fogja.
Juniorok munkahelyi elvárásai című kérdőívünk 10 fő kérdésből állt, ezt egészítette ki a végén 4, a korra, nemre, az aktuális lakóhelyre és az iskolai- végzettségre vonatkozó alapkérdés. A kérdőívvel a 18-35 éves korosztályt szólítottuk meg, a válaszadók közel 80%-a 18-30 év közötti és 20%-uk 31-35 év közötti fiatal. 95%-uk Romániában él, a megkérdezettek több mint fele kisvárosban lakik, közel egyharmaduk pedig nagyvárosban él. Ami az iskolai végzettség szerinti elosztást illeti, 43,3%-uk egyetemi alapképzést jelölt meg, 33,1% egyetemi mesteri végzettséget, 18,4% pedig jelenleg érettségivel rendelkező fiatal.
Összesen 305 válasz érkezett kérdőívünkre, és itt köszönjük mindazon egyetemek, civil szervezetek és ifjúsági fórumok közreműködését, akik besegítettek kutatásunk népszerűsítésébe.
Fontos megjegyeznünk, hogy számos kérdésünkre többszörös válaszadási lehetőséget biztosítottunk, így a feldolgozott válaszok százalékban kifejezett értékeit is ehhez mérten kell értelmezni.
A megkérdezett 18-35 éves fiatalok válaszaiban vannak meglepő visszajelzések is, ugyanakkor egyértelműen kirajzolódnak azok a trendek, amelyek az Y és Z generációra jellemzőek. A 305 kitöltő közül, arra a kérdésre, hogy „Ha te döntheted el, milyen típusú munkát szeretnél választani?” 54,8% a hibrid munkát választotta, 44,9% a rugalmas munkavégzést, 18,7% a távmunkát preferálta, és csupán a válaszadók 20,7%-a szeretne teljes munkaidőben, állandó irodai környezetben dolgozni. Ezt a trendet humán erőforrás területen dolgozó szakemberekként mi is megfigyeltük a pandémia utáni időszakban, ezért már korábban is foglalkoztunk a témával.
Jelen kutatásunk eredményei szintén megerősítik az egyre hangsúlyosabban körvonalazódó igényt a hibrid munkavégzés iránt. Célunk, hogy ezt minél pontosabban tudjuk közvetíteni a munkaadók irányába is: a DreamJobs Romaniánál azt valljuk, hogy a munkaerőpiaci trendeket nem elég távolról követni, hanem munkaadóként minél jobban kell ismerni, folyamatosan növelve így a munkavégzés hatékonyságát. Második kérdésünkben arra kerestük a választ, hogy melyek azok a befolyásoló tényezők, amelyek alapján szakmát választanak a mai fiatalok.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az Y és Z generáció milyen jellegzetességeket ismer fel önmagában. Mivel itt is több választ jelölhettek meg, így a három legnépszerűbb választ emeljük most ki: „Erős multitasking és gyors alkalmazkodóképességgel rendelkezünk.”(177válasz); „Sokkal nagyobb igényünk van a rugalmas munkavégzés megteremtésére.”(176 válasz); „Csupán egy jó fizetés nem tart sokáig ott egy munkahelyen.” (129 válasz).
Ezek a válaszok szintén alátámasztják a munkahelyre vonatkozó flexibilitás fontosságát, de azt az alapelvet is, amelyet gyakran hangsúlyoz Arros Orsolya, DreamJobs Romania vezető: „A munkahelyeken (is) a közösséget keressük, a munkánk anyagi értelemben vett eredménye ugyan a fizetés, de emellett fontos, hogy legyenek közös eredményeink, közös tevékenységeink.”
Ahogy Scott Galloway marketingszakértő mondja, a munkahelyen a legnagyobb megtartó erő az, ha vannak barátaink. A csapatépítők és munka utáni közös programok nem „elsüllyedt költségek”, hanem beruházások a kapcsolatokba, az újításba, a kollégák boldogságába.
A válaszadók közül nagyon kevesen, összesen nyolc fiatal jelölte meg a CSR politikát prioritásként, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem elvárásként jelenik meg náluk, inkább kiegészítő tényezőként lehet fontos.
A jellegzetességek mellett azt is megkérdeztük, hogy miben rejlik szerintük egy jó munkahely megtartó ereje, és a válaszolók nagy hányada a megbecsülést és a szakmai fejlődést is a vonzó fizetés elé sorolta. Erre a kérdésre a négy legnépszerűbb válasz a következő volt: „Ha folyamatos szakmai fejlődési lehetőségeket biztosít.”(73,1% - 223 válasz); „Ha munkatársként megbecsülve, szinte nélkülözhetetlennek érzem magam.”(67,5% - 206 válasz); „Ha erős, támogató csapat vesz körül.”(66,8%- 204 válasz); és csak ezek után következett a jó fizetés igénye, 191 válasszal, vagyis 62,6%-os válaszadási aránnyal.
A fenti ábra alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy a fiatalok igényei összhangban vannak az elvárásaikkal: tudják, hogy szükség van a fejlődésre, és ezt el is várják a munkahelyüktől, nyitottak a tanulásra, de igényük van az idősebb generáció támogatására is.
És végül utolsónak hagytuk a bérigénnyel kapcsolatos válaszokat, amelyek alapjául a válaszadók végzettsége, szakterülete és tapasztalata szolgált. A választott szakterület szerint a legtöbben (28,2%) a marketing területén szeretnének elhelyezkedni, ezt követik szorosan a kommunikáció, az IT, a design, a mérnöki és az értékesítési, kereskedelmi szakmák.
A „Mi a nettó fizetésigényed?” kérdésünkre a kitöltők 46,6%-a a 2500-3500 lej közti bérsávot, 39,7%-uk a 3500- 5000 közöttit, 9,8%-uk az 5000 lej feletti opciót jelölte be, míg a fennmaradó 3,9% az 1500-2000 lejt közötti fizetési sávot választotta.
Ahogy az elemzés elején hangsúlyoztuk, a válaszadók 80%-a 18-30 év közötti fiatal, 76,5%-uk pedig egyetemi alap- vagy mesterképzésben részesült. A fizetésigényre vonatkozó kérdésünkre kapott válaszok alapján azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a fiatalok reálisan gondolkodnak, nekünk, munkaadóknak pedig az a feladatunk, hogy komolyan vegyük őket. Arros Orsolya így jellemezte ezt az eredményt: „A DreamJobs Romaniánál gyakran kapunk olyan megkereséseket, hogy találjunk egyetemet végzett szakembereket, akiket minimálbérrel szeretnénekk alkalmazni. Ez a felmérés is azt mutatja, hogy nem ez a járható út, hiszen a 305 válaszadó közül csak 12-en (3,9%) jelölték meg ezt a bérsávot. Ugyanakkor azt is szeretnénk továbbítani a munkaadók felé, hogy a juniorok nem extrém fizetésigényekkel rukkolnak elő, hiszen a megkérdezettek közel fele a 2500-3500 lej közötti sávot jelölte meg”.
Kérdőívünkben az előre megadott válaszlehetőségek mellett egyéb válasz kifejtésére is lehetőségeket teremtettünk. Ezek összesítése is hozzájárult ahhoz az általánosan levonható következtetéshez, miszerint a megkérdezett Y és Z generációs fiatalok körében jellemző a nagyfokú nyitottság, az élethosszig tartó tanulás művelése.Skilljeik közé sorolják a multitaskingot és a fejlett digitális készségeket, erős náluk a munka-magánélet egyensúlyának kialakítására való igény és a szakmai fejlődés iránti vágy.
Esetükben egy szenvedéllyel végzett munka iránti motiváltságból fakadhat az, hogy összemosódik a munka és a pihenés közötti határ, nem pedig a szervezetlenségből fakadó, „kötelező” túlóra miatt például. Ez a generáció újra hivatásként szeretne tekinteni a munkájára, arra a munkára, amelyben teljes mértékben kibontakozhat, amelyben megmutathatja saját magát, képességeit, és amellyel teljes mértékben azonosulhat.
Összegzésként, kérdőívünkben válaszokat kerestünk arra vonatkozóan, hogy Romániában milyen igényekkel, jellegzetességekkel és sajátosságokkal rendelkezik a munkát vállaló Y és Z generáció. A kérdéseket az ügyfeleink, a romániai munkaadók igényei alapján állítottuk össze, a válaszadókhoz különböző online csatornákon jutottunk el, viszont a válaszokat nem reprezentatív minta alapján elemeztük. Ennek ellenére mégis azt gondoljuk, hogy a kapott eredmények orientációs pontként szolgálhatnak a hazai munkaadók számára.
Hasonló felméréseket a jövőben is tervezünk, mert fontosnak tartjuk, hogy a DreamJobs Romania ne csak állásportálként legyen jelen Romániában, hanem toborzást segítő eszközei révén aktívan kivegye a részét a romániai munkaerőpiac megreformálásában.
