Legyőzhetetlen akadályokkal vagy minket hátráltató emberekkel dolgozni stresszes. Könnyen a tehetetlenség csapdájába eshetünk, ha beletörődünk, hogy semmi sem változhat. Néhány esetben valóban kevés az esély arra, hogy az emberek vagy a körülmények átalakuljanak, de mi magunk mindig megválaszthatjuk, hogyan állunk hozzá a frusztráció okához.
A frusztráció lényegében az a kellemetlen érzés, amikor valami nem úgy történik, ahogy szerintünk történnie kellene. Életünk elkerülhetetlen része a frusztráció. Erős negatív érzelmi hatását azonban csökkenteni tudjuk, ha tudatosan növeljük a tolerancia szintünket. Fontos észrevennünk és kezelnünk a saját frusztrációnkat, mert az hosszú távon hozzájárul a tartós stressz fennállásához, még rosszabb esetben pedig verbális vagy fizikai agresszióhoz is vezethet.
Hogyan tréningeljük magunkat ha a toleranciánkat szeretnénk növelni?
Van egy nem túl kellemes, de annál egyszerűbb módja a tolerancia szintünk növelésének: maradjunk tovább azokban a helyzetekben, melyekből egyébként azonnal kilépnénk. Például olvassunk el egy könyvet, amit félbe hagytunk, mert unalmasnak találtuk, vagy ne álljunk ki a sorból, ha lassan halad, helyette gyakoroljuk a türelmet. Kiváló gyakorlat lehet még a nyáron Budapesten az M3 metróvonal is, ha kipróbálnánk, meddig bírjuk friss levegő nélkül a hőségben, anélkül hogy felidegesítenénk magunkat. Ne ijedjünk meg, nem kell életünk végéig benne maradni a kellemetlen helyzetekben, elég addig, amíg tapasztaljuk, hogy tűrési határaink kintebb tolódtak.
Ha nagyon nem bírjuk elviselni ezeket a helyzetek, és úgy érezzük nem tudjuk magunkat megfékezni, ha tovább benne kell maradni a frusztrációt szülő helyzetben, akkor eleinte alkalmazhatjuk a figyelemelterelés eszközét. Használjuk a fantáziánkat! Képzeljük el az adott helyzetet a bosszúságot okozó körülmény vagy ember nélkül. Érezzük át ugyanazt a szituációt frusztráció nélkül így csökkenthetjük rossz érzéseinket. De semmi esetre se válasszuk ezt élethosszig tartó megküzdési stratégiának! Ez ugyanis nem egy valódi és érett feldolgozása a helyzeteknek, az igazi megoldáshoz előbb vagy utóbb szembe kell néznünk a saját érzéseinkkel. Ha tényleges frusztráció csökkentésre vágyunk, akkor először is azonosítanunk kell saját frusztrációnkat.
Ismerjük meg saját frusztrációnkat:
A frusztráció gyökere több okból is eredhet. A következő állítások segítenek beazonosítani a frusztráció forrását:
Számold össze, hány állítás jellemző rád az alábbiak közül!
1. Ki nem állhatom, amikor mindent bele kell adni egy nehéz feladatba.
2. A legegyszerűbb megoldásra van szükségem.
3. Nem tudom elviselni, ha olyasmit kell tennem, amit nem szeretek.
4. Utálom, ha várni kell valamire, amit szeretnék.
5. Nem bírom, ha kritizálnak, különösen, ha nem vagyok hibás.
6. Nem tudom elviselni, ha alábecsülnek.
7. Nem tudom elviselni, ha ideges vagyok.
8. Nem tudom elviselni, ha nem vagyok ura az érzelmeimnek.
9. Ha nem változnak a dolgok, akkor biztosan nem lehetek boldog.
10. Nem tudok lejjebb adni az elvárásaimból, még ha kényelmes lenne is.
11. Utálom, ha nem tudok kiteljesedni.
12. Ki nem állhatom, ha befejezetlenül kell hagynom a munkát.
A képlet egyszerű: minél több állítás igaz rád, annál magasabb a frusztráció szinted.
A következő lépésben azonosítsd a frusztráció típusát. Nézd meg melyik csoportból származik a legtöbb állítás, ami igaz rád:
Intolerancia a kellemetlenségekkel szemben (első három kérdés)
A mindennapi (apróbb) vesződségekkel való megküzdés során keletkező frusztráció.
Jogosultság (második három kérdés)
Az igazságtalanság elviselése és a teljesületlen vágyak miatti frusztráció.
Érzelmi intolerancia (harmadik három kérdés)
Nehézség a nehéz, negatív érzelmek szabályozásában.
Teljesítmény (negyedik három kérdés)
Mikor úgy érezzük, megakadályoznak minket a céljaink elérésében.
A négy csoport hátterében négy olyan alapvető emberi létből adódó csapda áll, melyeket ha nem ismerünk fel, akár egész életünk során a rabjai maradhatunk.
Az első blokk magyarázata a kitartásunkban rejlik, a másodiknál az élet igazságtalanságihoz való hozzáállásunkban keresendők az okok, a harmadikban az érzelemszabályozás gyengesége, míg az utolsóban a perfekcionizmus iránti igény áll. E négy terület optimális működése elengedhetetlen egy egészséges alkalmazkodási képesség és tolerancia kialakításához, főleg egy munkahelyi környezetben. A jó hír az, hogy ez a négy terület külön-külön is fejleszthető.
A frusztráció egy összetett érzés, és bár valójában csak pillanatnyi bosszúságok vagy azok összeadódása alkotja, az emberben jóval komplexebb folyamatok játszódnak le egy múlandó érzésnél amikor a frusztrációt tapasztalja. Senki sem szereti a frusztrációt, de mivel nem kerülhetjük el teljesen, a legkifizetődőbb hozzáállás, ha megismerkedünk és megküzdünk vele.
Felhasznált irodalom: Dr. McIntosh D. & Dr. Horowitz J. 2018. Stressz - a feszültségoldás pszichológiája. Budapest. HVG Kiadó
