Az amerikai filmeken felnőve akarva akaratlanul is elképzeltük már, milyen jó érzés lesz átlépni az open office küszöbét, majd a sok egyforma asztal közül kiválasztani egyet, ami mégis különleges lesz attól a pillanattól kezdve, hogy a miénk. Jó hangulat, sok nevetés, humoros kollégák és sziporkázó szóviccek várnak ránk egy modern, indusztriális épületben, ahonnan lélegzetelállítóan szép a kilátás és finom a kávé - gondoltuk mi, millenniumi nemzedék a nyitott terű irodákról. Az open office ideje azonban lejárt. Vajon milyen iroda után vágyakozunk most?
Az open office-ok (nyitott terű irodák) a 2000-es években terjedtek el és szinte rögtön nagy népszerűségnek örvendtek. Eredetileg a munkatársak kreatív ötleteléseinek és együtt gondolkodásának szándékozott teret nyújtani, illetve a közösségépítés szempontjából is nagy jövőt jósoltak neki. Nem mellesleg olcsóbb megoldás, mint a külön, zárt terű irodai állomások kialakítása.
Ezek ellenére többen is találkoztunk már olyan gondolatokkal, mint a „holnap bemegyek korábban, hogy tudjak dolgozni, mielőtt megjönnek a többiek” vagy „ma tovább maradok és befejezem amit kell, miután a legtöbben már hazamentek”. Közel 20 év elteltével és számos kutatással a hátunk mögött már tudjuk, hogy az open office nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Vajon milyen irodában dolgoznánk ma a legszívesebben?
A DreamJo.bs felmérésében* mindössze 13% voksolt a nyitott térre és egy másik 13% a hasonló elven alapuló közösségi irodára. A legtöbben (36%) egy zárt térben, legfeljebb 3 személy társaságában dolgoznának szívesen. 19% egy félmegoldással is kibékülne: elkerített dolgozói állomásokban is meglenne a nyitott irodán belül. A saját irodát pedig 21% választaná szívesen.
A helyzet az, hogy az open office adta túl sok inger, nem hogy nem serkent, de éppen meg is akadályoz minket a hatékony munkavégzésben. Azokban az években, amikor a nyitott terű irodák a legjobb megoldásnak tűntek, akkor még a multitasking-ot is egy létező, fejlesztendő képességnek gondolták. Ma azonban már tudjuk, hogy nem létezik multitasking, csak nagyon gyors váltás, melyek hosszú távon károsítják a figyelmi kapacitásunkat. Az elmúlt évek tapasztalatai és a munkavállalók igényei is megerősítik, hogy szükségünk van a nyugodt, csendes munkakörnyezetre az elmélyülést igénylő feladatok elvégzéséhez.
Vajon az jobb lenne, ha mindenki egyedül, négy fehér fal között egy monitort bámulva töltené a munkaidejét?
Az mindenképpen egy fontos felismerés volt az ezredforduló idején, hogy az irodai épületekben fontos helyszín a közösségi tér. Az open office általában több kicsi tárgyalóval és csak egy kisebb konyhasarokkal, ebédlővel társul, hiszen ebben a szellemiségében a munkavégzés helye a beszélgetések színtere is egyben. A munka, az ötletelés, a baráti beszélgetések, a pletykálkodások és panaszkodások helyének is idejének összemosásával elvész a hatékony munkavégzés és ugyanúgy a valódi munkakapcsolatok kiépülése is.
Ha valóban átállunk a kisebb létszámú irodai szobákra, akkor törekedjünk a nagy ebédlők és a közösségi terek kiépítésére is.
Bár nagyon divatosak a „chill” szobák, rekreációs termek és egyéb kreatív megoldások a felhasználatlan terek kitöltésekor, nem kell ilyen nagy dolgokra gondolni. Persze nem árt, ha van lehetőség játékra és pihenésre a munkahelyen, de lássuk be, se ebéd utáni szundikálásra nem fogunk lefeküdni, de egy activity party mellé sem ülünk le a kávészünetben.
Érdemes kicsit mögé nézni a túl hypeolt irodai berendezéseknek is. Lehet, hogy egyszer-kétszer lehuppanunk egy babzsákra, de miután szembesülünk azzal, hogy milyen nehéz belőlük felkelni, kerülni fogjuk őket. Ha lenne annyi időnk, hogy munka közben lejátszunk egy darts meccset vagy egy csocsó bajnokságot, akkor akár már a munkahelyünkről is elmehetnénk, hogy szabadon töltsük el a saját időnket.
A kollégákkal való beszélgetéshez, a feltöltődéshez és a kikapcsolódáshoz elegendő egy nagyobb tér, kényelmes székekkel, több kisebb vagy egy nagy asztallal, sok-sok zöld növénnyel (ami megnyugtató és a mentális kapacitásunkat serkenti) és például néhány elgondolkodtató, motiváló képpel a falon.
Valójában csak egy csendes kis sarokra lenne szükségünk, ahol hatékonyan végezhetjük a munkánkat és arra, hogy ha előbújnánk odúnkból, akkor egy inspiráló és támogató közeg fogadjon minket.
* nem reprezentatív felmérés - 2019
