A Balasys nagy szakmai tudással és elhivatottsággal rendelkező csapatuknak köszönhetően a proxy alapú digitális technológiák vezető szolgáltatójává váltak. Fő termékük a Zorp Gateway többcélú hálózati tűzfal és a Proxedo API Security API-végpontvédelmi átjáró. Szívügyük a világ biztonságosabbá tétele. Eckl Máté - aki DevOps mérnökként dolgozik náluk - mesélt nekünk a céges mindennapokról.
Milyen feladaton dolgozol jelenleg?
Most fejezzük be a termék monitorozásának fejlesztését, így jelenleg a dokumentáció és implementáció utolsó simításain dolgozom.
Hogyan dolgozol (módszer, technika, helyszín, körülmény, csapatban vagy egyénileg)?
Csapatban dolgozunk, vegyesen az irodában illetve otthonról. Agilis módszertant követünk, kéthetes sprintekben és nyolchetes cadence-ekben szervezzük a fejlesztést, ezek alatt igyekszünk leszállítani azokat a funkciókat, amikre vállalásokat tettünk.
Mit csinálsz egy munkanapod során?
A reggeli standup előtt szoktam egy power hour-rel kezdeni, amikor kizárólag valamilyen önálló feladatomra koncentrálok és általában ilyenkor szoktak a legnagyobb önállóan megoldható problémák összeállni. A standupon megbeszéljük, ki hogy áll, ilyenkor sokszor születnek kisebb egyeztetések, mert kiderül, hogy valaki tud egy irányt, amit valaki más nem, és ez előre viszi a feladatok megoldását. A standup után kezdődnek a spontán egyeztetések, amit ha mind az irodában lennénk, egyszerűen csak beszélgetéseknek neveznék és talán külön meg sem említeném, illetve egyedül vagy párban szoktunk nekiállni egy-egy kisebb feladatnak, attól függően, hogy éppen mire van szükség. A nagyobb feladatokon szinte mindig az egész csapat dolgozik különböző mértékben, egymás munkájának reviewzása, apró konzultációk részei a mindennapoknak, egy feladat legalább két embert érint, mire elkészül. Ez szerintem nagyon jó környezet, mert amikor valaki beleássa magát egy problémába, gyakran elmegy apróságok vagy éppen egész megoldási lehetőségek mellett, és a review során ezek elég nagy valószínűséggel kiütköznek, így sok későbbi hibát, következetlenséget megspórolunk magunknak.
Hogyan kerültél a jelenlegi pozíciódba?
Egyetem végén kerestem munkát DevOps munkakörben, és határozottan teljes állást kerestem, úgy éreztem, kinőttem a gyakornoki kereteket. A csapatot, amiben dolgozom, akkor kezdték kialakítani, és a devops kultúra épp illeszkedett ahhoz, amit kerestem, és úgy tűnik én is illeszkedtem ebbe.
Honnan érkeznek az ötletek?
Két forrás is van. Az egyik természetesen az üzleti oldal, piackutatások, az integrációs csapat visszajelzései, ők állnak legközelebb azokhoz, akiknek készül a termék. A másik pedig maga a csapat. Az utóbbi időben kialakítottunk egy keretrendszert, ahol a saját terméket, tesztelést és fejlesztési infrastruktúrát érintő ötleteinket tudjuk jegyezni. Időről időre ezt is átböngésszük, kiválogatjuk azokat, amik valóban értéket képviselnek, és megcsináljuk. Innen sok olyan apró és kevésbé apró dolog szokott kiesni, ami a felhasználó életét nagyban egyszerűsíti, illetve a fejlesztést teszi hatékonyabbá. Nyáron például megharmadoltuk az integrációs tesztjeink futási idejét fejenként 24 percről 8 percre. Ez számunkra jelentős haszon, hatékonyabban tudunk dolgozni.
Mit szeretsz legjobban a munkádban?
Ez a termék nagyon fiatal. Hatalmas mozgásterünk van és sok technikai kérdésben nagyon szabad kezünk van a megoldás módjában. Egy bejáratott terméknél sokkal több a megkötés. Természetesen “a nagy erő nagy felelősséggel jár” :).
Hogyan követed/vezeted a feladataidat?
A csapatnak a Jira adja a munkaszervezés elsődleges technikai hátterét, minden feladatnak, részfeladatnak van felelőse, a részfeladatok felbontását pedig saját preferenciáink adják, így lényegében mindent, amit meg kell csinálni, azt fel tudjuk vinni a Jira-ba, és ott adott esetben egymásnak is odaadni reviewra, amikor már ott jár az implementáció
Mi volt a leghasznosabb szakmádba vágó könyv, és mit olvasol most?
Szigorúan szakmába vágó könyveket nem tudnék említeni, szerintem ennek a szaktudásnak nem a könyv formátum a legmegfelelőbb közege. Amit ki tudnék emelni a múltból, az egy számomra nagyon szemléletformáló (és rendkívül színvonalas) egyetemi előadói jegyzet, Horváth Gábor Számítógép architektúrák jegyzete. Még a CV-mben is szerepel ez a tárgy, mint az egyik kedvencem. Amit pedig mostanában követni szoktam, az Martin Heinz blogja, aki a Balasysnél értelmezett DevOps spektrum egészében nagyon érdekes és kellően mély cikkeket szokott írni, ezekből mindig tanulok valami újat.
Miért jelentkezzen hozzátok valaki?
Ha tetszik amit írtam, akkor ez már nem lehet kérdés :).
Szerinted miért jobb itt dolgozni, mint máshol?
Az eddigi munkahelyeim közül itt kapom és a csapattal kapjuk a legnagyobb autonómiát. Nem egy kéz vagyok a billentyűzet fölött, hanem valódi döntések meghozatalába tudok érdemlegesen kontributálni.
Milyen változásokat hozott magával a rendkívüli helyzet a munkavégzésed kapcsán?
Az első pár hónapban a cégnél egyetlen egyszer találkoztam élőben kollégákkal, amikor átvettem a laptopomat, utána hónapokig legfeljebb kamerán láttam munkatársakat. Mostanra bizonyos keretek között be lehet járni az irodába és be is szoktam. A teljes létszámhoz képest kevesen szoktunk bent lenni, de számomra ez sokkal szimpatikusabb, családiasabb mint egy zsibongó open office, úgyhogy pozitívan élem meg a helyzetet.
Van valami, amit megtartotok majd a "karanténos" munkavégzésből a továbbiakban is?
Remélhetőleg a bejárás és home office arányának szabadságát. Én legtöbbször az irodában dolgozom, de a csapatból vannak, akik pont otthon szeretnek többet dolgozni, és elképesztően kényelmes, hogy én is dönthetek így, ha akarok, amikor akarok.
Mire vagy a legbüszkébb az elmúlt nehéz időszakból?
A COVID első hullámában a próbaidőm alatt, teljes munkaidő mellet írtam az Msc diplomamunkámat, és a projekt nagy részében pihenni is mindig volt időm. Sokszor éreztem azt, hogy én vagyok a leglazább ember a cégnél :). Persze szigorú tervezést és menetrendet igényelt, de ez a kombináció szerintem olyasmi, amire büszke lehetek.