Az elmúlt évtized rengeteg váratlan fordulatot tartogatott a munkaerőpiacon. A tizes évek alatt például 22 %-kal csökkent a felsőoktatásban résztvevők száma a KSH adatai szerint. Így a diplomások aránya tekintetében az Európai Unió tagállamaihoz képest Magyarország még mindig 7 %-kal elmarad.
Gyakran hallani, hogy túl sok a diplomás, akiket már nem bír el ez az ország. Javasolják, hogy lehetőleg minél többen tanuljanak szakmát és végezzenek kétkezi munkát, különben rövidesen nagy bajban leszünk. A következő hírhullám viszont már azt fújja, hogy nincs itthon elég jól képzett diplomás, nem megfelelő a magyarok átlag képzési szintje és egyébként is minden jó szakember külföldön dolgozik, sőt, ott is tanult.
A két ellentétes információ között valahol félúton lehet az igazság: a jelenlegi képzések lehetnek színvonalasak, és akár megfelelő elméleti tudást is kínálhatnak, de nem készítenek fel kellően a munkaerőpiacon aktuálisan domináló munkáltatók gyakorlati elvárásaira.
Az elmúlt 20 évben az igények annyira félrecsúsztak munkavállaló és munkáltató között, hogy következtében a diploma megítélése gyökeresen megváltozott napjainkra. Kérdés, hogy egyezik-e a megítélés a két oldalon.
A DreamJo.bs-on állást keresők 43 %-a úgy gondolja, hogy diploma nélkül is el tudná végezni a munkahelyi feladatait,
és mindössze 22 % tartja lehetetlennek, hogy felsőfokú végzettsége nélkül végezze el munkáját. 33 % viszont azt tapasztalja, hogy a szakmai tekintély fenntartása miatt szüksége van a diplomájára, munkája minőségét azonban nem befolyásolja a papírja.
Ha szétnézünk például a LinkedIn vagy egy hagyományos állásportál kínálata között, szinte minden pozíciónál találkozunk elvárásként ilyen-olyan diplomával. Az állásportálok többsége csupán a munkáltatók igényét szolgálja ki azáltal, hogy egyértelműen feltüntethetővé teszi a pozíció betöltéséhez kötelező végzettségeket. Így fenntartva azt a látszatot, hogy márpedig ha állást keresünk, állítsuk ABC sorrendbe a végzettségeinket.
DreamJo.bs-ra látogató álláskeresők 49 %-a ezzel szemben úgy tapasztalja, hogy a munkaerőpiacon senkit sem érdekel a végzettsége, és soha nem kérdeztek rá annak létezésére.
43 %-tól ugyan megkérdezték, hogy van-e diplomája, de nem a végzettsége alapján kapja a feladatait, illetve úgy érzi, nem befolyásolja a szakmai előmenetelét az, hogy miről van papírja. 8 % viszont egyértelműen a diplomájának köszönhetően van az adott pozíciójában.
Egyes szakmákban elképzelhetetlen, hogy egyetemi végzettség nélkül lehessen munkát vállalni (pl.: orvos, jogász stb.), de kétségtelenül elindult egy tendencia, miszerint egyre több területen háttérbe szorítja, sőt, kiváltja a tapasztalat a diplomát.
A Glassdoor-on több, mint egy éve elérhető a lista azokról a cégekről, amelyek nyíltan kommunikálják, hogy pozícióik jelentős részénél nem számít a végzettség. A felsorolásban 15 céget találunk, köztük felsorakozik például a Google, Apple, Starbucks és az IBM is.
A magyarországi Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2010 óta gyűjt adatokat a frissdiplomások státuszáról, munkaerőpiaci helyzetéről. Az eredményeik között egészen sokáig böngészhetünk a különböző tudományterületekre és végzési évekre bontva, alap- és mesterdiplomával is variálva, a diplomások korábbi és aktuális helyzetéről a munkaerőpiacon.
Példaként vessük össze a 2018-as felmérés válaszai alapján az alapképzéseken 7 éve és 3 éve végzetteket három eltérő tudományterületről. Összehasonlításunk alapja a diploma nélküli munkavállalás.
A gazdasági alapképzésben résztvevők közül a 2017-ben végzettek 46,8 %-a dolgozott már az abszolválás ideje előtt, az informatikában ez a szám 50,5 % volt, míg az államtudományi szakokon 66,8 %.
2013-ban ezek a számok alacsonyabbak voltak: gazdasági tanulmányok mellett 41,3 %, informatikai szakiránnyal párhuzamosan 36,5 % és államtudományi képzésben lévők 56,9 %-a dolgozott már az abszolutórium megszerzése előtt.
A számok értelmezéséhez hozzátartozik, hogy a még képzésben lévők átlagosan fele nem szakmai munkát végzett az abszolutórium megszerzése előtt.
Az abszolutórium megszerzése után, de még diploma nélkül (ez a helyzet leggyakrabban a nyelvvizsga hiányában alakul ki) természetesen még többen dolgoznak. A 2013 és 2017 között alapképzést végzettek közül az informatikát tanulók körében átlagosan 92 %, a gazdasági szakokról 90,7 %, az államtudományok területén pedig 88,2 % dolgozott a végső papír nélkül.
Az extrán magasnak tűnő számok ezeknél a szakmáknál még nem számottevőek, hiszen esetükben az abszolutórium után a díszes papír már csak formaiság. Más vizekre evezve csökkenne ez az arány, hiszen a bürokratikus rendszer miatt a felvételhez, a beosztáshoz és a bérezéshez is elengedhetetlen a papírforma.
Képforrás: unsplash.com