A recruitment egyik szépsége, hogy megvan a maga ciklusa, ami együtt mozog például az évszakok, az ünnepek és a hozzájuk társuló emberi érzésekkel, általában – de igazán széppé azt teszi, hogy még ezer millió dolog befolyásolhatja, melyek következtében néha eltér az általánosan érvényben lévő ritmustól, és váratlanul kiszámíthatatlanná válik. Néhány feltevés, mint a januári állásdömping és mellé a jelentkezők hada azonban sziklaszilárd.
Az álláskeresés körforgása általában a következőképpen alakul: egy intenzív januárral indul, majd ez a hullám később, a második negyedévben belassul, a harmadik negyedévben ismét felerősödik, és az utolsó negyedévre újból lecsendesedik. Most a januári, azaz a legerősebb időszak elé nézünk.
Az évvégi leállások, a téli szabadságok és az ünnepek meghozzák a várva várt pihenést, ami megengedi végre, hogy a munkavállalók kiszálljanak a mókuskerékből, és reflektáljanak az elmúlt időszakra. Ez a folyamat sokakban a munkahelyváltás gondolatát alakítja ki. Bár kevés ilyen alkalom van, de ezúttal az álláskeresési szándék éppen egybevág az álláshirdetések sokasodásával, ami leggyakrabban az új üzleti terv átadásáal és az új büdzsé elfogadásával jön létre.
Innen-onnan olyat is hallani, hogy mindez csak mese. Noha a valóságban éppen el is tér egy munkahely a megszokottnál több álláshirdetés feladásától, akkor is jelentősebb létszámú munkavállaló nézelődik, hiszen a „kíváncsi vagyok a lehetőségeimre” szándék ekkora már felébred bennük. De honnan is jön ez a szándék?
Az új évi fogadalmak már-már mondhatni „intézménye” is arra alapozza létjogosultságát, hogy valaminek a lezárása és egy új kezdete könnyedén elindítja azt a bizonyos gondolatot, ami sokakat nem hagy nyugodni, hogy „mostantól másképp csinálom”, legyen szó akár a karrierünkről.
Az év vége és eleje az átvitt jelentéséken túl gyakorlati pozitívumokat is hordoz magával a toborzás szempontjából. Egyszerűen plusz idő szabadul fel, ami az új állás megszerzésére fordítható. Állást keresni ugyanis nem két perc: időt kell szánni a CV megírására, vagy akár egy új profilkép készítésére a LinkedIn-re, az önéletrajzba, és így tovább. Alkalom nyílik egy kis kutakodásra is: merre menjen tovább a karrierünk, milyen lehetőségeink vannak és mindezt mennyiért szeretnénk vállalni, egyáltalán mennyi pénzre lenne szükségünk, és ahhoz képest mennyit kérhetünk.
Szomorú (vagy mégsem), de az ünnepek alatt sokan ütik el az időt az interneten scrollozva, így nagyobb eséllyel találkoznak egy-egy álláshirdetéssel, amik később szépen elültethetik a „nem is lenne rossz ötlet egy új munkahely" gondolatát. Ezek a sokszor nem is tudatosult impulzusok tudnak aztán beérni a januári álláskeresés idejére.
A DreamJo.bs felmérése (2019) alapján a DreamJo.bs-ra látogatók 56%-a aktívan keres állást már az ünnepek alatt is, 40%-uk pedig szívesen mazsolázgat a szembejövő hirdetések között.
Az év eleji álláskereső csúcsidő ráadásul egy önbeteljesítő jóslat a javából: a tévhit, miszerint decemberben nincsenek állások, vagy legalábbis nincsenek jó lehetőségek, olyannyira erős, hogy sokan ezért is tolják ki januárra a váltást. Valójában a toborzás decemberben is zajlik még, de tény, hogy lassabb lehet, mint máskor az ünnepek és a téli szabadságok miatt.
Tévhitek és jóslatok ide vagy oda, tuti biztos visszatartó erő az utolsó negyedévben a pulykapénz, avagy az év végi bónusz, ami szintén januárra tolja az éles álláskeresést.
Saját példánk is alátámasztja az első hónap kiemelkedő szerepét az álláskeresés ritmusában: a DreamJo.bs oldalán az átlag jelentkezéshez képest közel 20%-os növekedés volt tapasztalható 2019 januárjában.
Az első negyedévi felvétel dömpinget, már a decemberben, de főként a januárban meghirdetett állások eredményezik. Mondhatjuk, hogy a február és a március is a januári indításon múlik.
A januárban feltett pozíciók mellé ne feledkezzünk meg a munkáltatói márkánk felépítéséről sem. Ne sajnáljuk az időt egy Employer Branding stratégia kialakítására, hiszen a befektetett energia sokszorosan megtérülhet. A Glassdoor szerint például, ha elkezdjük mutatni a munkatársakat, mint egy csapatot, akkor 40%-kal nagyobb esélyünk van, hogy nálunk landol az álláskeresők önéletrajza, sem mint egy olyan munkahelynél, ami nem kommunikál a csapatáról.
A DreamJo.bs felmérése (2019) alapján az álláskeresők 49%-a elsősorban a csapatra kíváncsi az álláshirdetésekben, ami alátámaszthatja a Glassdor eredményét is.
További statisztikák és útmutatók álláshirdetésekhez és egyben munkáltatói márkaépítéshez:
Hogyan írjunk jó és figyelemfelkeltő álláshirdetést? Sablonok nélkül!