Az állásinterjúról szóló sorozatunk előző részében már bemutattuk a stresszinterjút. Mai cikkünkben a multinacionális vállalatok egy kedvelt eszközéről lesz szó, ez pedig az assessment center vagy röviden AC.
Mit jelent pontosan az, hogy assessment center?
Szó szerinti jelentése: értékelő központ. De a lényeg az, hogy ez egy olyan interjútípus, ahol a jelölteket olyan elképzelt szituációba helyezik, ami nagyon hasonló lehet egy majdani, valós munkahelyi helyzethez. A gyakorlatok során a jelölteknek igazi vezetői, eladói, stb. feladatokat kell teljesíteniük. A gyakorlatok során nyújtott teljesítményüket és viselkedésüket szakértők figyelik és értékelik folyamatosan.
A módszer nagy előnye, hogy az ilyen kiválasztási folyamat segítségével felvett jelöltek beválása általában jobb, mint más interjútípusoknál. Ugyanis a kiválasztásuk nemcsak a szóban elhangzottak, hanem a gyakorlati tapasztalatok alapján is történik.
Honnan ered ez az interjútípus?
Az assessment center típusnak nagyon érdekes története van. Az első világháborús vereséget követően a német Wehrmacht értetlenül állt azelőtt, hogyan fordulhatott elő, hogy a magát a világ legjobbjának tekintő tiszti gárdával a német hadsereg vereséget szenvedett. Arra jutottak, hogy harci szituációban nem teljesítettek olyan jól, mint azt várták, ezért úgy döntöttek: meg kell reformálni a tisztképzést, és ezt már a kiválasztásnál kell kezdeni!
Egy többnapos kiválasztási eljárást hoztak létre, ahol magasabb rangú tisztek, pszichológusok, és viselkedési szakértők elemeztek minden egyes jelöltet. A jelölteket különböző személyiséget és stressztűrést vizsgáló teszteknek vetették alá, sőt, valósághű harci szimulációkkal is próbára tették őket. A reformnak meg is lett az eredménye a Wehrmacht a második világháború kezdetére a világ legütőképesebb hadseregévé vált. A szövetséges hatalmak a korai vereségek láttán átvették ezt a kiválasztási módszert, így az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok hadereje is használta a háború alatt.
A világégést követően az ilyen módszerrel kiválasztott fiatal tisztek visszatértek az egyetemeikre, majd elhelyezkedtek különféle cégeknél. Sokan a gazdaság prominens szereplőinél vállaltak pozíciót. Így szivárgott át a katonai kiválasztási folyamat a civil életbe is. A rendszer legelkötelezettebb híve az amerikai telekommunikációs óriás, az AT&T volt, ami dollármilliárdokat költött az AC fejlesztésére.
Mára ez a kiválasztási típus egy komplex metodikával rendelkező, nagyon hatékony, de egyben nagyon drága módszerré vált. Alkalmazását minden esetben az adott vállalat és pozíció részletes elemzése előzi meg. Ez alapján döntik el a szakemberek, hogy milyen kompetenciákat kívánnak figyelembe venni és mérni a jelölteknél az AC során.
Mi az, amire te, mint jelölt számíthatsz egy AC során?
Az első és legfontosabb, hogy hosszabb időt vesz igénybe, legalább 5 vagy 6 munkaórát, de nem ritka a többnapos AC sem. Maga az esemény valószínűleg több szakember előtt fog zajlani, és nem leszel egyedül. Az assessment center azért is hatékony kiválasztási módszer, mert egyszerre több jelentkezőt is vizsgálhatnak. Adhatnak olyan feladatot is, amit egyénileg és olyat is, amit csoportban kell elvégezni. Utóbbi esetében azt is vizsgálják, hogy a jelölt szociális viselkedése milyen.
Maguk a gyakorlatok is rendkívül szerteágazók lehetnek, különböző szimulált szituációkkal találkozhatsz, amik lefedik a pozícióhoz kapcsolódó napi munkavégzést. A leggyakrabban prezentációs gyakorlatokkal, szituációkkal, interjúhelyzetekkel és olyan tesztekkel találkozhatsz az AC során, amelyek között megtalálhatóak a személyiség, a stressz- és monotonitás-tűrést vizsgáló fajták is.
Ha jól van megszervezve az assessment center, akkor az a jelölteknek és a bizottságnak is akár kifejezetten szórakoztató tud lenni. Persze, a legjobb, ha a jelölt saját magát adja a gyakorlatok során és az esetleges belső szorongásokat még az interjú kezdete előtt megpróbálja oldani magában. Erre egy későbbi cikkünkben adunk majd konkrét és gyakorlatias tippeket.
