Beletelhet némi időbe, míg megtaláljuk az álommelónkat. Pályakezdőként kevesen vagyunk olyan szerencsések, hogy rögtön a hozzánk passzoló munkahelyen landoljunk. Ettől fogva a váltás és a keresgélés (egy bizonyos pontig) természetes viselkedésnek számít. Elköteleződési "problémákat" csak akkor feltételezhetünk a háttérben, ha tényleg nem tudunk leállni a különböző pozíciók és szakmák felpróbálgatásával. Mikor jön el az a pont, amikor nem kell tovább keresgélnünk? Vajon tisztában vagyunk vele? Az alábbi tényezők mutatják leginkább, hogy valóban a jó helyen vagyunk:
A feladatok nem érződnek munkának
Nem szabadna normálisként címkézni a stresszes munkát, azt gondolva, hogy miért is lenne más, hiszen ezért hívják munkának. Valójában az lenne az ideális, ha élveznénk, amit csinálunk, ha valamennyi feladatunk örömmel töltene el minket és ha még akkor is világosan látnánk magunk előtt a motivációnkat, amikor nehéz időszak áll fent. Van úgy, hogy abból állnak a mindennapok, hogy éppen csak annyit teszünk le az asztalra, ami annyira elegendő, hogy ne rúgjanak ki minket, és még ennek ellenére is elfáradunk és állandó kimerültség érzést tapasztalunk. Sokszor bagatellizáljuk az ilyesmit, „á, ilyen az élet” vagy „ez van, ezt kell szeretni” alapon. Pedig ez a viselkedés az egyik intőjele annak, hogy ideje váltanunk.
Büszkék lehetünk a munkánkra
Az egyik legláthatóbb jele annak, hogy jó helyen vagyunk, hogy szívesen mesélünk az állásunkról a környezetünkben lévőknek. Ha arról beszélünk mivel foglalkozik a cég, mik a céljai és mi mit teszünk az elérésükért, egyértelmű, hogy szenvedéllyel végezzük a feladatainkat. Viszont ha át sem látjuk, hogyan kapcsolódunk részként az egészhez, esélytelen, hogy büszkék lehessünk arra, amit nap mint nap csinálunk. Tágabb értelemben ide tartozik, hogy munkavállalóként tudunk-e azonosulni a munkáltató értékeivel. Amennyiben nem, akár komolyabb belső konfliktusokat is átélhetünk önmagunkban.
Van magánéletünk
A munkánk és a magánéletünk közti egyensúly fenntartása csalós, hiszen gyakran tapasztalhatjuk annak periodikusságát. Így amikor feszített a tempó, azzal vigasztaljuk magunkat, sőt családunkat és barátainkat is, hogy ez csak átmeneti, majd lemegy ez a projekt is és minden jobb lesz, stb. Legjobb lenne, ha a szabadidőnket folyamatában tudnánk megtapasztalni, így lenne lehetőségünk pihenni, feltöltődni és egy fenntarthatóbb életet élni.
Jó kapcsolatot ápolunk munkatársainkkal
Nem árt jól kijönni azokkal az emberekkel, akikkel lényegében a legtöbb időt töltjük egy nap, nevükön nevezve a kollégáinkkal. Nem szükséges mindenkivel baráti viszonyt ápolni, elegendő, ha azok iránt táplálunk pozitív érzelmeket, akikkel közvetlen munkaviszonyban vagyunk. Ez viszont alapvetően fontos a mindennapok „túléléséhez”. Gondoljunk csak bele, milyen sokat segít a jó hangulat a kellemetlenségek leküzdésében, nem mellesleg egymás támogatására is számíthatunk a megterhelőbb időszakokban.
Elégedettek vagyunk a fizetésünkkel
És végül, de nem utolsó sorban a fizetésünk is döntő szerepet játszik a munkánkhoz fűződő viszonyunkban. Nincs egy konkrét határ, hogy X összeg felett már elégedettek lehetünk és egyébként is régen rossz, ha a pénz alapján választjuk a munkahelyet és a döntéseink során is az motivál bennünket. Egy a fontos a pénzzel kapcsolatosan, hogy ne kelljen miatta aggódni. Ezt viszont mindenki a maga értékrendje alapján tudja lefordítani a saját életére.
Bizonyára közrejátszanak más szempontok is a munkahelyünk megítélésében, amelyek az egyéni eltéréseinkből adódnak. Azonban első körben érdemes a felsoroltak alapján mérlegelni jelen helyzetünket. Egy vagy két dolog hiányzik még a listáról? Akkor dolgozzunk rajta, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy változást gyakorolhassunk a környezetünkre. Csak egy vagy két dolog teljesül? Ez esetben érdemes körbenézni, hogy a mi képességeinkkel, a mi pozíciónkban mások milyen feltételekben részesülnek, majd azok alapján átgondolni aktuális élethelyzetünket. Ha csak egy, netán nulla igaz ránk a fentiek közül, akkor irány a DreamJobs álláshirdetéseinek oldala.
