Valószínűleg meglehetősen bonyolult. És ezt csak nehezíti, hogy 2023. január 1-ei hatállyal a minimálbér összegét is megemelték. Ennek a jelenlegi gazdasági körülmények között összetettebb hatása is lehet a szokásosnál. Hogy pontosan mire is lehet számítani, arról Pataki Gézát, a DreamJobs CEO-ját kérdeztük.
DJ: Várható-e, hogy ténylegesen a munkavállalóknál fog realizálódni a minimálbér emelés jelentette összeg? Vagyis ki jár jól és ki jár rosszul ezzel?
Pataki Géza: A minimálbér és a kötelező bérminimum Magyarországon törvényben, rendeletben kerül rögzítésre adott naptári évre vonatkozóan, így ennél alacsonyabb bérezést nem igazán lehet alkalmazni.
Idén az emelés mértéke az előző évhez képest viszonyítva 16%-ot jelent, ami nominálisan nézve az előző évhez képest bruttó 32 ezer forinttal magasabb bért jelent. Ez az adókedvezmények figyelembevétele nélkül kicsivel több mint 21 ezer forint, ami a munkavállalóhoz többletbevételként eljut.
De ahogy említettem, ez csupán a nominális többlet, ugyanis az infláció okozta átlagos áremelkedés mértéke december hónapban is 20%-ot meghaladó mértékű volt, vagyis ha ehhez viszonyítunk reálértékben, az emelést követően még mindig 4-5%-kal kevesebbet ér a pénzünk, mint 2021 decemberében. Ami valljuk be, nem jó hír.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy magyar vállalkozások zöme jellemzően kisvállalkozás és itt a leggyakoribb előfordulása a minimálbéren történő foglalkoztatásnak. Így ők lehetnek a leginkább elszenvedői a minimálbér-emelés okozta többletterhek megjelenésének, ugyanis a jelenlegi emelés 35-36 ezer forint többletterhet jelent munkavállalóként havonta a munkáltatónak.
A magyar gazdaságban továbbra is jelen van a szürke foglalkoztatás. A munkavállalók egy jelentős része kap valamennyi “borítékos” fizetéskiegészítést. Ha a cég nem, vagy csak nehezen tudja kitermelni a minimálbér-emelés jelentette többletköltséget, a legális jövedelem ennek a "borítékos" fizetéskiegészítésnek terhére fog növekedni. Így ad abszurdum az is előállhat, hogy valaki nominálisan is kevesebbet keres, mint tavaly ilyenkor.
Összeségében tehát elmondható, hogy az emelés szükségszerű, de kétséges, hogy egyáltalán jelent-e bármilyen segítség? A változás a hazai kis- és középvállalatokat nehéz helyzetbe hozza, ugyanakkor a központi költségvetés számára többletbevételt jelent.
DJ: Milyen módokat találhatnak a cégek arra, hogy csökkentsék a minimálbér-emeléssel járó pluszköltségeiket?
PG: Az emeléssel járó költségeket a munkáltató elkerülni nem igazán tudja. Inkább csak tovább hárítani a saját ügyfele írányába, például áremelés formájában.
Némi segítséget a diákszövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatás adhat. A szövetkezeten keresztül végzett munka idején a diák nem számít biztosítottnak, ezért járulékokat sem vonnak a jövedelméből. Így ez áttételesen némi költségmegtakarítást eredményezhet a cégek számára. Viszont rossz hír lehet a nem diák jogviszonnyal rendelkező munkavállalóknak.
A jelenlegi emelés ismét lehetőséget teremt a kiskapuk keresésére. Bizonyára lesznek olyan munkáltatók is, akik például a növekvő költségeket úgy próbálják elkerülni, hogy teljes munkaídős bejelentés helyett csak részmunkaidőre jelentik be a munkavállalót, és a fennmaradó összeget feketén adja a munkavállalónak.
Pataki Géza, a DreamJobs CEO-ja
DJ: Szerinted valós segítség-e a minimálbérrel foglalkoztatott munkavállalók számára annak emelése?
PG: Segítségnek segítség, de nem a legjobb és legügyesebb eszköz. Egyrészt az emelés reálértékben nem követi a pénzromlás mértékét. Másrészt a cégek, akik talpon maradnak, beárazzák az emelést is, ami tovább hajtja az inflációt.
Az emelés mellett az élőmunkára jutó terhek - TB vagy SZJA - kulcsok csökkentésével, vagy többkulcsos adórendszer kialakításával lehetne azt elérni, hogy a cégek költségei ne növekedjenek. Így az árfelhajtó hatás is mérséklődne. Ám ebben az esetben az államháztartásban keletkezne óriási űr.
DJ: Mit üzen szerinted most ez a minimálbér emelés a döntéshozók részéről?
PG: A jelenlegi emelés ilyen formáját a kormányzat részéről nehéz másként értékelni, mint teljes felelősségáthárítás.
A költségvetés számára ez az összeg pluszbevételt jelent, a munkáltatóknak extra költség, ami a munkavállalókhoz nem, vagy csak részben jut el.
DJ: Milyen egyéb, hosszú távú hatásai lehetnek a tágabb gazdasági és társadalmi környezetre a minimálbér-emelésnek?
PG: Kijelenthető, hogy a minimálbér emelés elsőszámú vesztesei a hazai KKV-k lesznek, nekik ez irgalmatlanul nagy teher. Aki ezt az emelést nem tudja kigazdálkodni, mert csak hazai piacra termel, kereskedik vagy szolgáltat és elveszíti a fizetőképes vásárlóit, az a cég egész biztosan csődbe fog menni.
Az így felszabaduló munkaerőnek egyelőre jó lehetőségei vannak új munkalehetőséget találnia, hiszen még mindig általánosan elmondható, hogy munkaerőhiány van a magyar munkaerőpiacon.
Viszont a felszabaduló munkaerő és az elérhető munkalehetőségek összetétele az idő előrehaladtával egyre nagyobb eltérést fog mutatni, ami nagymértékű strukturális munkanélküliségbe csaphat át.
Különösen úgy, ha az idei évben ismételten 20% körüli általános árszínvonal emelkedés várható, és esetlegesen jövőre ismételten egy 15% körüli minimálbéremelés következik. Egyértelmű következmény a minimálbér-emelésnek, hogy az átlagbérek is emelkedni fognak. Ez még mindig pozitív fejlemény, ugyanakkor a bérek reálértéke általában véve csökkeni fog.
A minimálbér-emelés társadalmi szinten a középréteg lecsúszását és a mélyszegénységben élők számának növekedését fogja eredményezni. Szélsőséges esetben pedig a társadalom elszegényedését. De azt fontos hozzátenni, hogy ennek elsőszámú oka a rendkívül magas infláció, semmint a minimálbér emelés, ami az előző következménye.
Gazdasági következmény pedig már most is van. Ma Magyarországon egy kétkomponensű infláció van jelen. Az egyik a globális inflációból ered, a másik pedig a gyenge forintból adódik. Az utóbbit már több cég igyekszik kompenzálni, de mivel itthon nem lehet munkabért devizában fizetni, így olyan megoldások születtek, hogy a munkavállalók bérét valamilyen deviza - jellemzően dollár vagy euró - árfolyamához köti, ezzel kompenzálva az árfolyamveszteségből adódó ár növekedéseket, és stabilizálni a fizetések értékét.
Ha a gazdaság instabilitása tartósan fennmarad, további társadalmi következmény lehet, hogy a külföldön munkát vállalni szándékozók és az országot - átmenetileg vagy végleg - elhagyók száma megugrik.
DJ: Szerinted milyen egyéb alternatívái lehetnének a minimálbér-emelésnek?
PG: A fentebb említett, élőmunkára jutó terhek - TB, SZJA, stb. - csökkentése a cégek számára nagy segítség lenne, ami a munkavállalók esetében kisebb mértékű brutttó bért eredményezne, de a kézhez kapott összeg nőne.
Egyéb alternatív lehet még, hogy a minimálbérképzés ne állami vagy kormányzati kontroll alá essen, hanem decentralizáltan, akár ágazati bérminimumokat alakítsanak ki. Ezekre a skandináv országokban van is példa. Ám ehhez erős és jól működő érdekképviseleti rendszerre van szükség munkavállalói és munkáltatói oldalon egyaránt. Így sajnos rövid távon nem reális ennek a rendszernek kialakítása.
_____________________________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a minimálbér-emelésről?A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. A rendeletben szereplő összegek megegyeznek a bérmegállapodásban foglaltakkal. Így a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, vagyis maga a minimálbér teljes munkaidő esetén, 2023. január 1-jétől - havibér alkalmazása esetén - 232 000 forint. Ha a munkavállaló hetibért kap, a minimálbér heti 53 340 forint, napibér esetén 10 670 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 1334 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 296 400 forint. Hetibér alkalmazása esetén 68 140 forint, napibér alkalmazása esetén 13 630 forint, órabér alkalmazása esetén 1704 forint. Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) legkisebb összege 2023. január 1-jétől 232 000 forint. Garantált bérminimum esetén 296 400 forint. A részmunkaidőben foglallkoztatott munkavállaló esetén a meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, illetve arányosan változó összegével kell figyelembe venni. A minimálbérről szóló rendelet 2023. január 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2023. január hónapra járó munkabérek megállapításánál alkalmazták a munkáltatók. |
