Amióta csak az eszünket tudjuk, egy átlagos fehérgalléros irodai főállás - minimum - napi nyolc, heti szinten pedig negyven órát jelentett. Legalábbis ezidáig.
Munkaóraszám: a több kevesebb és a kevesebb több!
A rövidebb, 30-32 órás munkahét ötlete egyáltalán nem új. Már Roosevelt amerikai elnök “New Deal” programjában is szerepelt, ám nem sikerült átvinni a kongresszuson. Végül majdnem egy évszázadot kellett várni arra, hogy ne csak fantáziánk tárgyát képezze a koncepció, hanem a tettek mezejére lépjenek a felsővezetők.
A munkaórák csökkentésének legfőbb célja mindig is a hatékonyságnövelés volt. Már Henry Ford is rájött arra az 1920-as években, hogy ha a több mint 60 órás munkahetet 40 órára csökkenti, az a produktivitás növekedését eredményezi.
Ám “ahány ház, annyi szokás” - azaz mindenhol kicsit másképp értelmezik a négynapos munkahetet. Egyes munkáltatók valóban eltörölnek egy munkanapot, de cserébe a maradék 4 napon 8 óra helyett 10 órában kell dolgozni a munkavállalóknak. Tehát a szumma továbbra is 40 óra marad hetente. Ennek bevezetése vegyes érzéseket válthat ki a kollégáknál. Akadnak olyanok, akik a megszokott 8 órát nem szívesen cserélnék napi 10 órára, még ha ez egy “plusz” szabadnapot is jelent. Mások szívesen dolgoznak többet, mert az így felszabadult napon el tudják intézni az ügyes-bajos dolgaikat, vagy éppen szabadság igénylése nélkül mehetnek hosszú hétvégére.
Akadnak olyan munkahelyek is, ahol lerövidítik a 40 órát 30-36 órára, ami remekül hangzik. De a részarányos fizetés - magyarán fizetéscsökkentés - már sokkal kevésbé. Itt a háttérben megszorítások, burkolt leépítés is megbújhat, így értelemszerűen ez a legkevésbé kedvelt és működőképes verzió.
A koncepció eredeti célja szerinti megoldás az, amikor a heti 40 munkaóra kevesebb lesz, de a fizetés nem csökken. Ha egy munkáltatónak tényleg az a célja, hogy növelje a cég hatékonyságát, kipihent dolgozókra van szüksége, akik szeretik azt, amit csinálnak. És nem utolsósorban motiváltak is.
A rövidített munkahéten összetorlódhatnak a feladatok, de egy ideális munkakörnyezetben a munkatársak képesek gyorsabb ritmust felvenni és jobban kizárni a zavaró tényezőket. Így képesek tartani a határidőket is és az ügyfeleket ugyanolyan minőségben kiszolgálni.
Mit mondanak a munkavállalók?
A négynapos munkahétre a legtöbb munkavállaló nyitott. Számos HR szakértő szerint ez a munka jövője, de a változás nem egyik napról a másikra fog megtörténni. A legtöbb cég még csak kísérleti fázisban tart, és egytől egyig különféle módon közelíti meg a témát.
A sok pozitív tapasztalat mellett akadnak negatív példák is. Például Svédországban egy idősotthonban a napi munkaidőt 8 óráról 6 órára csökkentették, majd két év után mégis visszaállították a megemelkedett munkaerőköltségek miatt. Annak ellenére, hogy a dolgozók produktívabbnak és kipihentebbnek vallották magukat.
Ha a munkaidő csökkentése bércsökkentéssel jár, a módszer máris nagyban eltér az eredeti ötlet lényegétől, amit a munkavállalók nem fogadnak majd pozitívan. A Telekom és PwC közös kutatásából egyértelműen kiderül, hogy a “munkavállalók elsöprő többsége csak akkor fogadná el az átállást, ha az nem jár munkabér-csökkenéssel.”
A HR Portál részletesen kifejti a kutatás legfőbb eredményeit, amiből az is kiderül, mit gondolnak a munkavállalók a megnövekedett óraszámról. Míg a 4x8 vagy 4x9 órát a dolgozók túlnyomó többsége támogatta, a 4x10 órás munkavégzésnél már a ellenkező irányba dőlt a mérleg. A kékgalléros állásokat betöltők támogatták a napi 10 órás munkavégzést - ahol alapvetően előfordul a magasabb óraszám-, ám a gyereket nevelő szülők úgy érezték, ez számukra már egyáltalán nem vállalható. A kutatásból az is kiderült, hogy az 50 év felettiek szinte egyáltalán nem nyitottak a változásra, így nem preferálják a négynapos munkahét bevezetését sem.
A szakértők elmondták, hogy nincs egy általános, bármilyen vállalatnál alkalmazható megoldás. A cégeknek személyre szabottan kell kísérletezni, monitorozni, majd ezek alapján a döntéseket meghozni.
Melyik cégek alkalmazzák eredményesen a négynapos munkahetet?
Microsoft, Bolt, Amazon, Kickstarter, Panasonic, Buffer - csak egy pár ismert márka a sok közül, akiknél sikerült úgy bevezetni a rövidített munkahetet, hogy az hosszú távon is fenntarthatónak bizonyult.
Hazai példaként mindenképp érdemes megemlíteni a Magyar Telekomot, akik multinacionális vállalatként itthon elsőként jelentették be, hogy folyamatos felügyelet mellett több osztályon is tesztelni fogják a módszert. Belső kutatásaik eddig megerősítették a koncepció létjogosultságát, rendkívül pozitív tapasztalatokról számolt be a 2022-es Szerethető Munkahelyek Konferencia kerekasztal-beszélgetésén Sziget Ágnes, a Magyar Telekom toborzási, tehetségmenedzsment és employer branding vezetője.
Jó hazai példa még a Cubicfox, akik nemrég egy interjú keretében elmesélték nekünk, hogy a féléve bevezetett négynapos munkahét sikeresnek bizonyult, és megtartják azt a jövőben is. A kollégák napi 8 óra helyett 9 órát dolgoznak, a fizetés megmaradt, de a péntek felszabadult. Legfőbb céljuk az volt, hogy munkavállalóik elégedettségét, motivációját és elköteleződését növelhessék. Abban is bíznak, hogy ezzel az újdonsággal a cég több potenciális jelölt számára is szimpatikusnak bizonyul.
