A koronavírus következtében nem csak a munkavégzés terét, hanem annak idejét is újra kellett gondolnunk. A munkaidő rövidítése a fizetések csökkentése nélkül, már nem számít új trendnek a munka világában, számos nemzetközi példát találunk a 4 napos munkahét sikeres bevezetésére, amikről korábban beszámoltunk már itt a DreamJo.bs blogon. A COVID-19 világjárvány következtében egy érdekes fordulóponthoz érkeztünk a témában: felmerül a kérdés, hogy vajon mi történik a munkaidővel egy karantén után, és hogy elterjedhet-e egy rövidített munkahét egy gazdasági visszaesés alatt.
Mielőtt ezekre a kérdésekre rávágjuk válaszunk, érdemes távolabbról megközelítenünk a témát. Kezdjük ott, hogy hogyan mérhető a szellemi munka - mostanra biztosan mindannyian látjuk, hogy nem az irodában töltött idővel. Lehet már többen is töprengtünk azon, hogy egyáltalán mi számít munkaidőnek. Munkaidőnek számít-e például az, mikor már lezártuk a képernyőt, de továbbra is a megoldásokon – sokszor akaratunk ellenére - gondolkodunk, vagy az, amikor hétvégén is csak a munkán törjük a fejünket? Visszakapjuk majd valamikor azt az időt? Ezt a kérdést nyitva hagyjuk az olvasó előtt.
Nézz szét a DreamJo.bs álláshirdetései között, ahol a home office vagy a távmunka badge használatával gyorsan és egyszerűen listázhatod azokat az állásokat, amik otthoni munkavégzést kínálnak.
Saját bőrünkön is tapasztalhatjuk, hogy a heti 40 munkaóra nem mindegyikét töltjük produktív munkával. Képtelenség, hogy 8 óráig folyamatosan csak a munkára koncentráljunk. Kutatásokkal már többször is alátámasztották, hogy átlagosan 4-6 órát tudunk produktív munkára fordítani egy nap. A pandémia több munkáltatót is arra kényszerített, hogy távmunkára váltson, és az irodában töltött idő helyett az elvégzett feladatokban, eredményekben mérje a teljesítményt.
A koronavírus miatti karantén olyan szinten megrengette a munkavégzés alapjait, hogy már biztosak lehetünk abban, hogy sosem térünk vissza a korábbi formához. Viszont végre van egy igazán jó indok arra, hogy megálljunk és átgondoljuk, hogyan alakul majd a jövő munkája. A fő kérdés az, hogy mi az, amit elhagyunk, és mi az, ami felváltja majd azt.
A hatékonyság például féltve őrzött kincs maradt a karantén idején is. Az iroda falain kívül kisebb kontrollt éreztek a munkáltatók a produktivitás felett, ami aggodalomra adott okot számukra. Tapasztalatok alapján a legtöbb esetben nem sérült a hatékonyság, sőt, van, ahol kimondottan emelkedett, mindez feltételezhetően jóval kevesebb, mint heti 40 óra munka alatt.
A rövidebb munkahét kutatásai során többször is megmutatkozott már a csökkentett munkaidő produktivitásra való pozitív hatása. Hogyan lehetséges ez? Egy rövidített munkahét arra ösztönöz minket, hogy mielőbb elvégezzük a feladatainkat, hiszen kevesebb idő áll rendelkezésünkre, így kénytelenek vagyunk többek között például megfelelőlen priorizálni, és teljes mértékben az adott feladatunkra koncentrálni, ezáltal pedig nő a hatékonyságunk.
A feszítettebb tempó ellenére hosszú távon sem fáradunk ki, hiszen plusz 1 napunk marad a munkán kívüli tevékenységekre, amik örömet szereznek nekünk, vagy amik pihentetnek minket. Mindezt ugyanannyi fizetésért, mint ami 40 órában is járt, így a megélhetés miatti feszültség sem áll fent. Egy az Egyesült Királyságban végzett kutatásban a 4 napos munkahéttel kísérletező vezetők 64 %-a nyilatkozta, hogy növekedést mértek a produktivitásban, és 77 % számolt be arról, hogy javult az alkalmazottaik életminősége².
Nem csak a dolgozók mentális egészsége, illetve a termelékenységük növekedése miatt lehet fontos a négynapos munkahét. Andrew Yang vállalkozó, CNN politológiai elemzője szerint ezzel az intézkedéssel ugyanis több munkaképes embert bevonhatunk a munkaerőpiacra azáltal, hogy azok is munkába állhatnak, akik a hagyományos napi 8 órás munkarendben nem tudtak dolgozni (például családosok, tartós beteget ápolók, stb.).
Természetesen nem minden esetben sül el ilyen ideálisan a 4 napos munkahét, és nem mindig hozza a kívánt hatást, amiről egy korábbi cikkünkben is írtunk már nektek.
🔛 Indítsd be a karriered az új Self-branding profilunkkal! Mi az a Self-branding profil? Egy ingyenesen használható felület, ami kitöltésével egy profi önéletrajzot kreálhatsz magadnak, és egy kattintással jelentkezhetsz vele a DreamJo.bs-on található bármely állásra! Próbáld ki most!
Az elmúlt 3-4 hónapban akaratlanul is belekóstolhattunk a távmunkába és a rövidített munkahétbe, és a legtöbb munkahely világszerte pozitív csalódással zárja ezt az időszakot. Jacinda Adfern, Új-Zéland miniszterelnöke például fontolóra vette a 4 napos munkahét bevezetését az ország gazdaságának fellendítése érdekében¹. Lehetséges rendelkezésétől a hatékonyság növelését, továbbá a munkavállalók mentális egészségének megőrzését és nem mellesleg a belföldi turizmus fellendülését reméli.
A nemzetközi sikersztorik, mint a Microsoft jó példája Japánban, a Shake Shack-é az USA-ban vagy a PG esete Új-Zélandon inspirálhatják a vállalatok vezetőit a rövidített munkaidő legalább kipróbálására.
A hazai körkép is újdonsággal szolgál a négynapos munkahét témájában. Antal Miklós, humánökológus 2020 elején az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakított egy kutatócsoportot, ami azt vizsgálja, hogy kik választották a rövidebb munkahetet, és ennek milyen hatása van a környezetre, valamint a gazdaság egészére³. A kutatásban négy fő témakörre koncentrálnak:
- Miként mérhető a munkaidő?
- Kik küzdenek a csökkentésért, és kik vannak ellene egy adott gazdaságpolitikai helyzetben?
- Miként számszerűsíthető a munkaidő-csökkentés környezeti hatása?
- Miként hat a jóllétre a munkaidő csökkentése?
Eközben Bécsben is indult egy kutatásuk, amiben egy német munkaidő-csökkentési szakpolitikát vizsgálnak. Ott a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall (Németországban az IG Metall érte el a munkahét 6-ról 5 napra csökkentését anno1959-ben) bevezette, hogy a tagjai heti 28 órára csökkenthessék a munkaidejüket. Egymillió ember számára ez már most is egy lehetőség. Mivel az IG Metall a legnagyobb német szakszervezet, és a hozzá tartozó, nagy autóipari cégek a legnagyobb német vállalatok közé tartoznak, ennek a kísérletnek hosszú távú következményei lehetnek az ipar egészére.
A kutatás során az is meghatározásra kerül, hogy a munkaidő csökkentésének milyen gazdasági környezetben, a gazdasági ciklus melyik fázisában van leginkább realitása:
„Ez abból a szempontból releváns kérdés, hogy amikor a 20. század második felében a szabad szombatot bevezették, az egy fölívelési ciklusban történt, de korábban, a nagy gazdasági világválság idején, az 1930-as évek elején is voltak munkaidő-csökkentési próbálkozások. A kérdés tehát az, amit szerintem meg kell majd válaszolnunk, hogy milyen típusú munkaidő-csökkentéseknek milyen gazdasági környezetben van létjogosultságuk. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság következményeként egyébként vezettek már be munkaidő-csökkentést, ún. „Kurzarbeit”-ot (’rövid munka’) például Németországban, de annak valóban az volt a célja, hogy ne kelljen elbocsátani embereket. Mi azonban egy szisztematikus munkaidő-csökkentés lehetőségét keressük, egy hosszú távú változtatás lehetőségét.” – nyilatkozta Antal Miklós az MTA-nak⁴.
Szakértők szerint a négynapos munkahét általános elterjedése körülbelül 2030-ra volt várható korábban, most azonban úgy vélik, a koronavírus felgyorsíthatja az átállás folyamatát, és előbb is elérkezhet a rövidített munkahét, mint új norma.
Képforrás: pexels.com
