Életünk minimum egy harmadát munkával töltjük. Mondani se kell, hogy ez az idő jelentősen befolyásolja életünk minőségét. De vajon mennyire? Létezhet az, hogy foglalkozásunk befolyásolja az élettartamunkat? A legújabb kutatások szerint igen: bizonyos állások mellett tovább élhetünk, míg mások következtében akár korábban halhatunk meg.
A munkahelyi stresszorok nagy valószínűséggel okozhatnak például depressziót és fizikai megbetegedéseket is. A munkahelyi stresszt leggyakrabban a kontroll hiánya okozza, vagyis a kapacitás arra, hogy hatással legyünk a munkahelyi dolgainkra. Azaz ha túl sokáig, akár hosszú évekig görgetünk magunkkal egy frusztráló munkahelyi körülményt, az ronthatja az életminőségünket. De vajon mennyire?
A munkahely és az életminőség közötti kapcsolat feltárására számos kutatást végeztek - és végeznek is - az elmúlt évtizedekben. Egy amerikai longitudinális kutatásban (Midlife in the United States) több, mint 3000 munkavállaló vett részt. A vizsgálatban 20 évig követték a résztvevők mentális és fizikai egészségre vonatkozó adatait. A kutatás indulásakor az átlagéletkor 44 év volt. A kapott eredményeket 2016-ban publikálták.
A kutatás ideje alatt összesen 211 ember halt meg. A halálozási esetek összeköthetők voltak az észlelt munkahelyi stresszel, amit például a munkáltató irreális elvárásai vagy a munkavállalók alacsony kontroll érzete okozott többek között. A vizsgálat során kimutatták, hogy ezek a feltételek 70 %-kal valószínűsítik a depresszió kialakulását.
Dobd be magad az álláspiacra a Self-branding profiloddal! Legyen neked is egyedi és profi önéletrajzod, amivel egy kattintással jelentkezhetsz a DreamJo.bs-on található bármely állásra! Próbáld ki már most! Segítségként olvasd el a blogcikkünkket a Self-branding profil működéséről.
Fordított irányban is bebizonyosodott a kontroll hatása: azok az emberek, akik a szakmájukban megélték az autonómiát és úgy érezték, hatással vannak a mindennapi feladataik kimenetelére, kisebb valószínűséggel tapasztaltak fizikai és mentális betegségeket.
Védőfaktorként mutatkozott még a jó problémamegoldó képesség, valamint a fejlettebb kognitív funkciók (a kognitív folyamatok, képességek valósítják meg az értelmi működést, ide tartozik például az észlelés, érzékelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás) és az alkalmazkodóképesség is.
A kutatás vezetői megelőzhetőnek tartják a munkahelyi stressz következtében kialakuló mentális és fizikai megbetegedéseket. Nem csak egyénileg védekezhetünk ellene megoldás-orientált hozzáállással, magasan funkcionáló kognitív képeségekkel és rezilienciával (pszichés ellenállóképesség), hanem szervezeti szinten a vezetőség és az alkalmazottak által közösen kialakított forrásokkal, amik a munkahelyi stresszel való megküzdést könnyítik. Ide tartozhatnak például a házon belüli soft skill tréningek, az egészséges életmód népszerűsítése, vagy a pszichés egészséget támogató programok.
A kutatók szerint fontos felhívni egyaránt a munkáltatók és munkavállalók figyelmét arra, hogy a munkával kapcsolatos döntéseik összeköttetésben állnak a mentális és fizikai egészségükkel. Amennyiben a munkáltató csupán egy „munkásként” tekint az alkalmazottra, és nem tiszteli az egyén autonómiáját azáltal, hogy teljesen kizárja a döntési folyamatokból, nem számol a véleményével a munkafolyamatok kapcsán, akkor bizony az egészségét károsítja, sőt akár még a várható élettartamát is megrövidíti.
A munkavállalók egészsége természetesen nem kizárólag a munkáltató felelőssége, az egyének szerepe nem elhanyagolható ebben a kérdéskörben. A szakemberek azt javasolják a munkavállalóknak, hogy ne ragadjanak benne kiszolgáltatott helyzetekben, azzal ugyanis az egészségüket veszélyeztetik, keressék bátran azokat a munkáltatókat, akik törődnek a döntéseik alkalmazottakra való hatásaival, továbbá ne féljenek kiharcolni saját autonómiájukat a munkahelyen. Hiszen a munkánk több egy anyagi forrásnál, életünk jelentős részét töltjük vele, és az elmúlt évtizedek kutatásai is bizonyítják, hogy komoly hatással van mentális és fizikai egészségünkre. Ezért nem mindegy, hol dolgozunk.
Kapcsolódó írásaink:
Egészségtudatos munkahely - kinek a felelőssége a munkavállaló egészsége?
Egészségtudatosság, mint vállalati versenyelőny
Forrás: inverse.com
Képforrás: pexels.com